Századok – 2022

2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban

NÉVHASZNÁLAT ÉS RAGADVÁNYNEVEK A KÖZÉPKOR VÉGI KIRÁLYI UDVARBAN

Kuschwan [1481, 1482, Kisbán Bálint budai polgár, pozsonyi harmincados]; Korbatt [1482, Horvát Péter (kapitány)?]; N Pokh k. m. haubtman [1482, Poki Antal vagy Péter kapitány]; ain unger mit namen Farcusch [1485, harinai Farkas Tamás?]; Hangatsch [1486, Hangácsi Mihály zólyomi ispán]; herrAlladar [1487, Várdai Aladár királyi kamarás]; herrZhobor [1487,1489,1490,1495, coborszentmihályi Cobor Imre pozsonyi ispán, kamarás]; herr Tartzy [1490, tótselymesi Tárcái János, Bruck

an der Leitha kapitánya,

kamarás]; desgrossngrafn

sun

Orsegk,

der Orsegkh [1491, Ország

Mihály nádor fia, László lovászmester]; herr Rozgan [1491, Rozgonyi László királyi kapitány].

6. Hercegek,

grófok

Corvin János herceg: Hertzog

Hanns, derjung hertzog Hanns, der jung hertzogNQ

Szentgyörgyi és

Bazini

grófok:

graf

Sigmund, grafLassla/Lasla/Laslaw, graf Hanns (egy

esetben: Janus eh graf N grafjorg/jorig, grafSymeon, graf Peter, grafPhoman (ritkán

a keresztnév után: von Posing,

még

ritkábban: von

SandJorgen).162

160 1487: AMB MMB K47. p. 61.; 1490: K48. p. 53-54., 178-180.; 1492: K 50. p. 84.

161 1467: AMB MMB K 35. p. 136.

162 A

Szentgyörgyi

és

Bazini

grófokra

vonatkozó forráshelyeket nem jelölöm: mivel közvetlen szomszédjai voltak Pozsonynak, minden kötetben szerepelnek.

163 1486: AMB MMB K46. p. 355.; 1490: K48. p. 63-64., 247., K49. p. 51., 54., 56., 64., 76., 407-409., 412.; 1492: K 51. p. 117.

Szapolyai István szepesi gróf: graf

Steffan, graf Steffan haubtman in Österreichs

NAMING PATTERNS

AND NICKNAMES IN THE

LATE MEDIEVAL HUNGARIAN ROYAL

COURT

By Tibor

Neumann

SUMMARY

The aim of the paper is to illustrate, through a number of well-documented examples, the way in which the name of a given person could change upon joining the royal court. Awareness of this hitherto unresearched phenomenon may in the future offer help in the identification of the members of the court as well as in the reconstruction of their careers and social networks. The names used in the court can mainly be learned from non-Latin, that is German and Italian, sources. Alongside the lists of courtiers, the author relied on the rich material contained in the German account-books of the city of Pressburg. The paper addresses two basic phenomena: the adoption by the new courtier of the name of the kinsman or military superior who took him to court, and the survival of the nicknames and the sobriquet ’Kis’ (Little) attached to those who joined the royal court as pages {parvuli).

Name-changes could also be caused by the attachment of sobriquets reflecting contemporary ethnic and regional features as well as participation in exotic missions and military services.

1198