Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
Nagy János A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI AZ 1764-1765. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN* Száz éve annak, hogy 1922-ben megjelent Eckhart Ferenc nagy visszhangot kiváltó könyve Mária Terézia gazdaságpolitikájáról. Eckhart a bécsi kormánykörök Magyarországot sújtó gazdasági diszkriminációjának legfőbb okát a nemesi adómentesség fennmaradásában találta meg. A közteherviselésnek a Haugwitz-féle reformok során az örökös tartományokban 1748—1749-ben megvalósult modelljét Magyarországon a királynő saját elhatározása, valamint az 1751. és 1764-1765. évi diéták érezhető ellenállása miatt nem lehetett bevezetni. Az adóreform, illetve az adóemelés elmaradásából származó jövedelmeket az uralkodó a Magyarországot ellehetetlenítő vámok, illetve vámrendszer kidolgozásával látta biztosítottnak — vélte Eckhart és nyomában Szekfű Gyula is.1 A későbbi kutatások megállapították, hogy Magyarország függősége és alárendelt fejlődése a Habsburg Monarchia nyugati felének gazdaságilag fejlettebb területeivel szemben már a 16. századtól számítható. Strukturális helyzetén a 18. századi merkantilista Habsburg-gazdaságpolitika érdemben változtatni nem tudott, legfeljebb azon némely ponton módosított.2 A kormányzat az egyes tartományokat — így Magyarországot is — nem egyenlően, hanem adottságaik és lehetőségeik figyelembevételével az összmonarchia gazdasági munkamegosztásába beillesztve és annak alárendelve fejlesztette.3 1 Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. 203.; Szekflí Gyula: Magyar történet. A tizennyolcadik század. VI. Bp. E. n. [1931.] 315-316. 2 Kosáry Domokos: Magyarország a XVIII. században. Növekedés vagy hanyatlás. Valóság 18. (1975) 1. sz. 13-22.; Heckenast Gusztáv: A magyarországi ipar a XVIII. században és a bécsi gazdaságpolitika. Történelmi Szemle 17. (1974) 502-506.; Uő: A Habsburgok gazdaságpolitikája a 17-18. században. Bp. 1991. 4-5., 11-12.; Benda Gyula: Megjegyzések Kosáry Domokos cikkéhez. Valóság 18. (1975) 3. sz. 99-101. 3 Erre újabban: SoósIstván: Das Königreich Ungarn in der Donaumonarchie (1699-1790). In: Handbuch zur Geschichte Südosteuropas. Band 2. Herrschaft und Politik in Südosteuropa von 1300 bis 1800. Hrsg. Oliver Jens Schmidt. Berlin-Boston 2021. 695-776., különösen: 766. 4 Egyes sarkos és nagyban vitatható vélemények szerint a magyar rendi diéták nem foglalkoztak kereskedelemügyi kérdésekkel, a nemesség figyelme is legfeljebb agrártermékei szabad kivitelének és A történeti kutatás azonban adós maradt az Eckhart könyvében felvázolt gazdaságpolitikai döntések hátterének, így a rendek és az uralkodó közti kapcsolattörténet felvázolásával, amelynek legintenzívebb érintkezési pontjai a diéták voltak.4 Véleményem szerint az utókor által gyarmatosítónak, diszkriminatívnak, * A tanulmány elkészítéséhez szükséges bécsi kutatásokat a Tempus Közalapítvány Collegium Hungaricum ösztöndíja (2020. március, augusztus) tette lehetővé. További hazai és külföldi kutatásaimat A magyarországi rendiség politikai kultúrája című (NKFI K 116166) projekt támogatta. 1199 SZÁZADOK 156. (2022) 6. SZÁM
