Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NÉVHASZNÁLAT ÉS RAGADVÁNYNEVEK A KÖZÉPKOR VÉGI KIRÁLYI UDVARBAN törpenövésű {pigmeus) Kis Miklós viszont tényleg a testmagassága miatt kapta a nevét.122 Bizonytalan az 1495-ben szereplő Kis Móré {Moreparvus) palotás nevének értelmezése,123 a névalak talán már átvezet bennünket a fent Kishorvát nevével példázott névtípushoz. 122 RPRH 879. tétel és jegyzet. 123 RPRH 1784. tétel és jegyzet. 124 Perényi János királynéi palotás (1485: Perényi 608. sz.), királynéi ajtónállómester (1489-1493) névalakjának értelmezése a legbizonytalabb, hiszen apját a családon belül ifjabb Jánosnak hívták, tehát jogosan merült fel az a következtetés, hogy a ’kis’ előtagot apjától örökölte (Tringli L: Petényiek i. m. 177., vö. Engel P: Genealógiai, m. Perényi 1-2. tábla). Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahányszor csak János Kisperényiként tűnik fel (1479: DL 38301., 1489: Perényi 621. sz., 1490: DL 37668., 1492: DF 269649.), a névalak mindig egy „központban” (udvar, kúria, országgyűlés) kelt oklevélben szerepel, az 1489. és az 1492. éviek kifejezetten királyi oklevelek. Noha egy évvel János halála után egyik fia szerepel a kincstartói számadásokban Kisperényi Mihályként (RPRH 648. tétel, vö. Tringli I: Petényiek i. m. 177.), később a családtagok e nevet nem használták. Ha érvelésünk helyes, János 1479-ben már az aula tagja volt. - Tettauert csak a nyitrai püspök nevezte 1492-ben hricsói Kysthathawr Vilmosnak (DF 205915.). 125 A forrásokban 1463-tól Brogyáni (Baragyáni) Jánosként szereplő nemes 1481-ben királyi palotás, ekkor már Kispolyáknak nevezték (DF 270528.), később Pólyákként és Kispolyákként egyaránt feltűnik, az udvarhoz köthető forrásokban hangsúlyosabb az utóbbi névalak (lásd például 1486: DF 273246., 1494: RPRH 660., 2033. tételek, 1503: DL 25240., 1506: DF 205623.). Családjából a Pólyák nevet más nem viseli. 1493-tól haláláig, 1505-ig szakácsi bán. Életrajzát lásd Neumann Tibor: Kispolyák János (brogyáni). In: Életrajzi lex. - Tárcái János váltakozó névhasználatára (tótselymesi Tárcái/Kistarcai) a 16. század elején lásd például DF 257956. fol. 14v, 19r, 25r, 34v, 47v, 61r, 73r. 126 Tóth V: Személynévadás i. m. 127. 127 Az ’ifjabb’ vagy ’kis termetű jelentésre lásd Tóth V: Személynévadás i. m. 127. 128 Arra, hogy Márton volt az idősebb: KubinyiA.: Tárcái i. m. 119. Meg kell jegyeznem, hogy a Kis tarcai névalak a 16. század első évtizedében tűnik fel a forrásokban, ettől függetlenül Jánosra alighanem még Mátyás udvarában ragadt rá az elnevezés. A kérdést bonyolíthatja, hogy 1497-től Tárcái Tamás Jánossal rokonságban nem álló fia, Miklós is kimutatható a Jagelló-udvarban (1497: DL 69083., ettől fogva a mohácsi csatában bekövetkező haláláig palotásként, majd kamarásként, illetve sárosi ispánként szolgált), aki azonban bizonyosan fiatalabb volt nála. A ’kis’ jelzőnek ugyanis egészen más a magyarázata azokban az esetekben, amikor egy név vagy ragadványnév előtagjaként, azzal egybeírt sajátosságjelölő névrészként tűnik fel {Kisperényi János, brogyáni Kispályák János, hlapcici Kishorvát János, tótselymesi Kistarcai János, hricsói Kistettauer Vilmos). Az illető személyek neve a ’kis’ jelző nélkül is felbukkan a forrásokban, a bővített forma Kishorvát esetét leszámítva azonban vagy nem vált az udvaron kívüli névhasználat részévé (Perényi, Tettauer),124 vagy a két alak váltakozva szerepel (Pólyák—Kispolyák, Tarcai-Kistárcái),125 ami egyértelműen igazolja, hogy a ’kis’ előtag másodlagosan kapcsolódott az eredeti (régebbi) névhez.126 A jelző szükségessége az udvarban ebben az esetben egyértelműen abból fakadt, hogy ugyanilyen névvel más, idősebb személyek is éltek a király környezetében:127 Tárcái Jánosnak ott volt a bátyja, Márton királyi kamarás, majd erdélyi sókamaraispán, aki öccsével ellentétben nem fordul elő Kistarcai névvel;128 a cseh zsoldoskapitány Tettauernek szolgált 1190
