Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NÉVHASZNÁLAT ÉS RAGADVÁNYNEVEK A KÖZÉPKOR VÉGI KIRÁLYI UDVARBAN személyi állományának nagyfokú kicserélődésével megszűnhetett az a közeg, mely ezt a ragadványnevet életre hívta és egy időre életben is tartotta. 2. A késő középkori Magyarországon mindennaposnak tekinthető az a jelenség, hogy egy család a birtokszerző ős keresztnevét használja családnévként, az azonban ritkább, hogy ez már a birtokszerző halála utáni években, a fiánál megfogható: a necpáli Justh család névhasználatában ez a fejlődés - az udvari környezetnek köszönhetően - hamar végbement. A Pomerániából bevándorolt Kussowi Jodok (Jost von Küssow, 11468/1470) egykori udvari lovag, véglesi kapitány, majd várúr egyetlen fiát, Andrást (J1513/1514) 1476-ban, mikor palotásként részt vett a Beatrix királynét Nápolyból hazakísérő királyi küldöttségben, egyszerűen /zzanak nevezték. Ez a megnevezés udvari körökben jól ismert, alig hat-nyolc évvel korábban elhunyt apja keresztnevének cseh alakjával (Jóst) volt azonos, amit András ezt követően haláláig családnévként viselt, majd tőle utódai is megörökölték. Az udvarban természetesen használhatták kéttagú nevét, a Just Andrást is. Hasonló esetnek tűnik Nagylucsei Ferenc (J1526) névhasználata is, aki az udvarban az ugyancsak ott szolgáló mostohaapja, Dóci Imre (J1493) családnevét kapta meg, amelyet 1494-től gyakran a Nagylucsei előnév nélkül, Dóci Ferenc alakban viselt: a névadásban ezúttal persze az is szerepet játszhatott, hogy Ferenc megörökölte nevelőapjától annak dél-magyarországi birtokait. Udvarba kerülését nagybátyja, Nagylucsei Orbán egri püspök, kincstartó (J1491), illetve rokonsága ugyanúgy előmozdíthatta, mint nevelőapja. A Dóci név arra is alkalmas volt, hogy Ferencet megkülönböztesse a népes Nagylucsei rokonságnak az udvarban is fel-feltűnő többi tagjától. 59 60 61 62 63 64 65 59 Pavol Maliniak:]ost von Küssow, kapitan zamku Vígl’as (w sprawie jego pochodzenia i dzialalnosci w polowieXV wieku). Przeglad zachodniopomorski Rocznik31. (60.) (2016) 2. sz. 7-26. 60 Beatrix okit. 28. Életére lásd Neumann Tibor: Just András (küssowi, véglesi, necpáli). In: Életrajzi lex. 61 Apja megnevezése Just keresznéwel: 1476: „egregius Andreas filius condam Justh de Kwssaw [...] prefati condam Just patris sui [...]” DL 63260. (Justh 281. sz.). Apja 1468 és 1470 között hunyt el: uo. 243., 249. sz. A pozsonyiak 1459-ben „herr Jobst von dem Wiglisch ”, 1461-ben „herr Jobst von Wyglicz” névalakkal utaltak rá: AMB MMB K 28. p. 243., K 29. p. 191. 62 1476: Justh 281-282. sz., valamint passim. 63 1494: RPRH 810. tétel (a számadásokban Dóci Ferenc néven), DL 20135. (Dóci Imre özvegyének Ferenc nevű fiaként, először királyi kamarásként), DL 72065. (Nagylucsei Ferencként). Dóci Imre életére lásd Szaszkó Elek: Dóci Imre (zádorlaki). In: Életrajzi lex. 64 Ferenc 1486-ban már szerepel azon ifjak között, akiket Estei Hippolit mellé kívántak rendelni apródként. Ekkor Nagylucsei Orbán kincstartó unokaöccseként hivatkoztak rá, nyilván ő próbálta a gyermek érsek környezetébe bejuttatni („Item Franciscus nepos domini thesaurarii”): KuffartH. -Neumann T: Érseki udvartartás 375. 1490-ben a pozsonyiak Orbán püspök testvérét és „fiát” is megvendégelték („des schatzmaister sun”, AMB MMB K 48. p. 48.), utóbbi nyilván egy unokaöccse volt, talán éppen az apját korán elvesztő Ferenc. 65 Engel P: Genealógiai, m. Nagylucsei (Dóczy és Lipcsei). Például unokatestvére, Nagylucsei Kelemen 1494-ben királyi palotás: RPRH 877. tétel. Különlegesebbnek látszik az, amikor egy személyt az udvarban kifejezetten apja nevén szólítottak. Ez olykor a kutatásban komoly értelmezési nehézségeket 1180
