Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NEUMANN TIBOR okozhat: az 1494-1495. évi számadáskönyvben III. (Karóbahúzó) Vlad havasalföl di vajda Magyarországon élő fia, akire az udvar a havasalföldi trón várományosaként tekintett, minden esetben Vlad vajda néven szerepel, II. Ulászló király pedig egy hozzá szóló levélben Drakula fia Vlad vajdának nevezte őt.66 Ha a szász városok számadásai nem tennék bizonyossá, hogy az 1495 őszén Havasalföldet magyar segítséggel átvenni szándékozó Vlad neve valójában Mihnea volt (a későbbi Gonosz Mihnea vajda, J1510), Vladot - miként azt a román szakirodalom és genealógiai kutatás egy része teszi — könnyen külön személynek gondolhatnánk.67 Hasonló a helyzet az 1477-ben egy királyi oklevél referenseként felbukkanó Magyar Balázs királyi apróddal: magától értetődő, hogy ő nem lehet azonos Mátyás bárójával és egyik legnevesebb kapitányával, a korábbi erdélyi vajdával (1472—1475).68 A Balázs apród név mögött alighanem a volt erdélyi vajda egyetlen fia, László rejtőzik, akiről fiatalkori halála előtt éppen az 1470-es évekből rendelkezünk említéssel, udvari szereplése azonban nem ismert.69 Ezek után már abban is elbizonytalanodunk, tévedésből nevezik-e Ország Mihálynak gúti Ország László lovászmestert (f1492) a pozsonyiak 1491-ben, illetve halála után a királyi udvarban 1494-ben.70 Vajon nem a nagyhatalmú, 26 éven át az ország nádorságát viselő Ország Mihály nevét „örökölte-e meg” az udvarban a családot egyedül tovább vivő fia, László? 66 RPRH 908., 1038., 1433., 1868. tételek, DF 245226. 67 A kérdés részletes kifejtése forrásokkal és szakirodalommal: RPRH 206-207. 908. jegyzet. 68 1477: „relatio Blasii Magyar parvuli regie maiestatis ”, DF 278860. Magyar Balázs életére lásd Horváth Richard: Magyar Balázs. In: Életrajzi lex. 69 Engel P: Genealógia i. m. Magyar. Egyedül 1472-ből ismerjük említését: Zichy XI. 103-107. - Van egy másik, még ennél is sokkal kevésbé igazolható azonosítási lehetőség. Ekkoriban egy olyan Balázs nevű udvari személyt ismerünk, aki könnyen elképzelhető apródként és referensként: Ráskai Balázst. O 1479-ben már királyi kamarás volt (DF 260382.), 1483-ban egy oklevélen referensként Ráskai Blaskó néven szerepel (DL 18829.), márpedig alább az udvarban használt beceneveket az apródokkal hozom összefüggésbe. Ha ez bizonyulna igaznak, a Zemplén megyei Ráskait a közeli Kassáról származó Magyar Balázs hozta volna be az udvarba. 70 1491: „Orsagmihal”, AMB MMB K 50. p. 73., 1494: „ad filios condam Michaelis Orzaagh”, RPRH 1600. tétel. 71 Vö. Engel P: Genealógia i. m. Tótselymesi (Apród, Tárcái). Vö. Daróczy Zoltán: János küküllői főesperes és családja. Turul 31. (1913) 138-139.; Kubínyi András: Tárcái János, az utolsó székely ispán. Genealógiai és prozopográfiai tanulmány. Mediaevalia Transilvanica 7-8. (2003-2004) 1-2. sz. 117-118. 3. Mai szemmel kétségtelenül az a legkülönösebb, ha egy udvarban szolgáló nemes egy vele rokonságban sem álló idősebb személy nevét veszi át. A legszembetűnőbb eset a Tárcái fivéreké. A Sáros megyéből származó, a magyar történetírásban elsősorban János deák küküllei főesperesről nevezetes rokonság a 15. században a tótselymesi Apród nevet viselte. Miklós fiai, Márton (J1491) és János (J1510) legkésőbb az 1480-as évek elején kerültek Mátyás király udvarába, ahol 1484-ben — ekkor még tótselymesi Apród Miklós fiaiként — mint királyi kamarások részesültek 71 1181
