Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár

GECSER OTTÓ - SZENDE

KATALIN

artes fakultás

könyvtárához, két és fél évvel később, 1507 őszén azonban már „Iohannes Salianus,

med.

dr.

Ferrariensis” néven kéri felvételét az orvosi fakultás tanári kollégiumába — egyelőre sikertelenül.12

Ferrarai tanulmányairól nem áll rendelkezésre további adat,13

de önmagában az a tény, hogy a bécsi egyetem korábbi pauper

hallgatójaként

Itáliában tudott doktorátust szerezni, igen figyelemre méltó.14

Ferrarai tanulmányait talán már 1506-ban befejezte, mert ebben az évben, ahogy a következőben is, saját elmondása szerint Morvaországban és Csehországban adott tanácsokat a pestis elleni védekezéshez.15

1507-ben a szászországi Annabergben is megfordult, ahol — minden bizonnyal állást remélve — dicsőítő költeményt írt a városról. A mű ajánlásában nem volt rest megemlíteni, hogy az előző évben I. Miksa — német király (yex Romanorum

y

1486—1519), későbbi német-római császár (1508-1519) - koszorús költővé avatta, amiért Karintiát (egy azóta elveszett versében) hasonlóképp magasztalta.16

12 Maisel,

T.

- Matschinegg, I.: „Wiener Artistenregister

” i.

m. 77. (24005. sz.); Tuisl, E.: Die

Medizinische Fakultät i.

m. 262.

13 Sajnos

a Ferrarában doktorátust szerzett hallgatók nyilvántartásában éppen a számunkra releváns éveknél (1503-1512) van hiátus. Lásd Giuseppe

Pardi:

Titoli

dottorali conferiti dallo studio

di

Ferrara nei sec.

XV e

XVI.

Lucca

1900.

110-112.

14 Az Itáliában tanuló osztrák hallgatók alapvetően magas társadalmi hátteréhez és a tanulmányok költségeihez lásd Ingrid Matschinegg: Österreicher

als Universitätsbesucher in Italien (1500-1630). Doktori (PhD)

értekezés.

Karl-Franzens-Universität

Graz. 1999. 59-75.

15 Lásd

a

65.

jegyzetben.

16 Lásd

Michael

Barth: Annaeberga. Libri

tres, quibus continetur urbis Annaebergae in Misnia descriptio, ortus, et positus. Basilea 1557. 97-109. Saltzman

költeménye

(„1507. 13.

Calend. Iulii.” keltezés

sel) ebben a kiadásban maradt fenn, egy szintén általa írt himnusszal együtt, amely a város védőszentjéről, Szt. Annáról szól (uo. 109-110). A poeta

laureatus címhez,

lásd uo. 100.; Bietenholz, P. G.: Johann

Salzmann i.

m. III.

192.;

Schanze,

C.: Johannes Salzmann i. m. 205.

17 [Hans Saltzman]: De praeservatione a

pestilentia et

ipsius

cura opusculum non minus utile quam necessarium ad commune hominum utilitatem accuratissime elucubratum. H.

é. n.

[Bées

1510].

Az ajánlás címzése: „Magnifico

ac spectatissimo loanni Lulao Camerario et ludi ci

Regio:

Necnon Magistris ciuium praetoribus: ceterisque senatoribus ciuitatis Cibiniensis et septem sedium transiluaniae dominis suis tam prudentissimis quam splendidissimis. loannes Salius bonarum artium et medicinae doctor foelicitatem

exoptat.” - uo. [Alv]. Az

ajánlás és a megjelenés keltezése: „Cibinii. Anno domi

ni. m.D.X.

pridie

Idus

Augusti

” - „Excusa

sunt

haec

Viennae Austriae per Hieronymum Vietorem Philouallem. XVI.

Kal. Decembris. AnNo. M.D.X.” - uo. A2r és

[D8v].

(Oldal- vagy levélszámozás hiányában Saltzman

műveinek

lapjaira, ahol lehet, az ívek számozása alapján hivatkozunk, átírásuknál nagybetűket és arab számokat használva [Air, B4v stb.J; ahol ez is hiányzik, ott az ívszámozást egészítjük ki.) Lulayról és a szebeni városvezetésről lásd Agnes

Flóra:

The

Matter of Honour. The Leading Urban Elite in Sixteenth Century Transylvania. Turnhout 2019. 165-166.

Nagyszebeni orvosi működéséről is csak tőle magától tudunk. Az 1510 augusztusában Szebenben írt vagy befejezett és novemberben Bécsben kinyomtatott, latin nyelvű pestistraktátusát Lulay János (J1521) szebeni királybírónak, a városi tanácsnak és a hétszék vezetőinek ajánlotta.17

Az ajánlásban a könyvecske megírásának egyik indokaként arra hivatkozik, hogy a várostól éves fizetést 11