Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NEUMANN TIBOR szolgálta az uralkodót.41 Unokaöccse az ő kíséretében érkezhetett az udvarba és az ő ajánlására kerülhetett át a király „kamarájába”. Megjelenésekor Pétert az udvartartás tagjai nem a számukra semmitmondó Belegi névvel illették, hanem az udvari körökben jól ismert támogatójához kötve őt, annak nevén szólították. A két Márkus pályafutása egy rövid időre 1487-ben újra összetalálkozott: a királyi pár ekkor mindkettőjüket az ifjú Estei Hippolit udvartartásához irányította át, László az érseki palotások kapitánya lett, amely tisztséget - távozása, illetve halála után — később Péter vette át, aki az érsek drégelyi várnagyaként hunyt el 1492-ben.42 Az eset - hogy tudniillik egy nemes az udvartartás tagjává válva ragadványnévként az őt oda bejuttató személy nevét kapja - korántsem egyedülálló, sőt feltételezhetően gyakoribb volt, mint azt dokumentálni tudjuk. Talán célszerű a jelenség megfelelő vizsgálatára a hasonló találatokat három csoportba sorolni: az elsőbe teszem azokat, amikor az udvari személy egy rokona (nagybáty, unokatestvér) nevét használja, a másodikba, ha megörökli apja nevét, a harmadikba pedig, ha egy vele rokonságban nem álló személy nevét veszi át. 41 Életére lásd Neumann Tibor: Márkus László (terjéni, csúzi). In: Életrajzi lex. (Az ő esetében a Márkus családnév nagyapja, Terjéni Márk keresztnevéből származott.) 42 KuffartH. - Neumann T: Érseki udvartartás i. m. 354-355., 357-358., 362-363., 365. 43 Aladár Ferencként például 1494-1495: RPRH 1950., 1998., 2090., 2630. tételek, 1500: DL 82164. (királyi oklevél). Várdai Ferencként: 1495: RPRH 2039. tétel, illetve saját leveleiben: 1484: Azichi és vásonköi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára I —XII. Szerk. Nagy Imre et al. Bp. 1871-1931. (a továbbiakban: Zichy) XII. 314., 1496: DL 88805., 1500: DL 82171. Vö. C. Tóth Norbert: Várdai Ferenc pályája az erdélyi püspöki szék elfoglalásáig. Prozopográfiai esettanulmány egy archontológiai táblával. Erdélyi Múzeum 78. (2016) 13-25., különösen: 17-19. (az esztergomi káptalanban Aladárnak hívták). Életére lásd C. Tóth Norbert: Várdai (Aladár) Ferenc (kisvárdai). In: Életrajzi lex. 44 1479-ben királyi apród, 1480 és 1488 között kamarás, palotás és udvari familiáris címekkel egyaránt feltűnik (Zichy XL passim). Életére lásd C. Tóth V: Várdai Aladár i. m. 45 1484: Zichy XII. 314. 1. A Márkusokéhoz hasonló esetet képez a későbbi erdélyi püspök, Várdai Ferenc (|1524) névhasználata, aki II. Ulászló udvarában az 1490-es években Aladár Ferencként tűnik fel, szemben a Várdaiak családi irataival és saját leveleivel, ahol mindig csak Várdai Ferencként szerepel. Ha felidézzük azt, hogy nagybátyja, Várdai Aladár (|1501) az 1470-es évek végétől kezdve Mátyás király kamarása és udvari familiárisa volt, arra a következtetésre juthatunk, hogy Ferenc nagybátyja mellett nevelkedett az udvarban, vagy legalábbis idősebb rokona egyengette udvari karrierjét, és emiatt szólították őt is Aladárnak. Ferenc 1484-ben kelt első, éppen Aladár kamaráshoz írott levelét a címzett germán maként, fivéreként írta alá, ami kétségtelenül a köztük lévő szoros kapcsolatról árulkodik. Ugyanez a jelenség áll a pályája csúcsán a dalmát-horvát-szlavón báni tisztséget betöltő bajnai Bot András (|1511) korai udvari névalakja, a „Lábatlani András” mögött is. Nem tudjuk, pontosan milyen rokonság fűzte a jóval idősebb Lábatlani Gergelyhez (|1498), akit 1490-ben atyafiának 43 44 45 1177
