Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NÉVHASZNÁLAT ÉS RAGADVÁNYNEVEK A KÖZÉPKOR VÉGI KIRÁLYI UDVARBAN tekintett (nem zárható ki, hogy nagybátyja volt anyai részről),46 az azonban bizonyos, hogy a Bajnához közeli Lábatlanon (Esztergom megye) mentora haláláig nem rendelkezett birtokrészekkel. A kettejük közötti szoros kapcsolatot az is bizonyítja, hogy a gazdag Lábatlani - aki hosszú élete alatt, elsősorban az esztergomi érsekektől és Mátyás királytól számos kormányzati és birtokigazgatási feladatot kapott47 - szerzett birtokait rendre a bajnai Bot testvéreknek játszotta át, így a Bars megyei hrussói váruradalmat is.48 Külön érdekességet jelent, hogy András egyik testvére, János későbbi dalmát-horvát bán (J1493) ugyancsak udvari familiáris lett az 1470-es években,49 ám ő nem viselte a Lábatlani ragadványnevet: úgy tűnik, ő nem Gergely környezetéből került át udvari szolgálatba. Jellemző módon Bot saját kiadványaiban csak 1483-ban nevezte magát Lábatlani Andrásnak, amikor királyi palotásként, az uralkodó megbízásából a Petényiek elleni hadjáratot irányította, és a királyi városokhoz írott leveleiben magától értetődően udvari nevét használta (annak volt „információértéke”, a városoknak küldött parancslevelek egy részében ugyanis a király is így nevezte meg őt).50 Később, 1489-től kezdve azonban mindig saját önmegnevezését (bajnai Bot András) tüntette fel az általa kibocsátott iratokon.51 A forrásokban 1490 után egyre ritkábban olvashatjuk a Lábatlani névalakot, elsősorban az udvarral szoros kapcsolatban álló iratkibocsátók kiadványaiban tűnik fel a megnevezés.52 46 1490: „Nos verő [sc. Andreas Both de Bayna] unacum fratribus et amicis nostris, videlicet Ambrosio et Iohanne carnalibus, Gregorio de Labathlan fratribus nostris [...]” Beiträge zur Geschichte Ungarns unter der Regierung der Könige Wladislaus II. und Ludwig II. 1490-1526. Mitgeheilt von Friedrich Firnhaber. In: Archiv für Kunde österreichischer Geschichts-Quellen III. Wien 1849. 436. (DF 287322.). Itt jegyzem meg, hogy Bajnai Bottal nem azonos az a fiatalon elhunyt Lábatlani András, aki Gergely testvérének, Lászlónak volt a fia, és 1468-ig szerepel Gergellyel együtt a birtokjogi oklevelekben (például 1466: DL 16421., DF 206561., 1468: DF 205250., DF 206207.). - Bajnai Bot András életére lásd Pálosfalvi Tamás: Bajnai Both András és a szlavón bánság. Szlavónia, Európa és a törökök, 1504-1513. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor - Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. Analecta Mediaevalia III.) Bp.-Piliscsaba 2009. 251-300., Uö: Bot András (bajnai, lábatlani). In: Életrajzi lex. 47 1459-ben Szilágyi Mihály zarándi ispánja (Arch. II. 365.), 1467-ben érseki nádor (DL 72912.), az 1460-as évek végétől az 1480-as évekig több alkalommal barsi, esztergomi és komáromi ispán (Arch. II. 49., 98-99., 13L), az 1484 utáni években a kalocsa-bácsi érsekség királyi adminisztrátora (Arch. I. 30.). 48 Lábatlani-Bajnai Bot birtokmozgások, illetve közös birtokügyek: 1479: DF 208636., 1481: DL 95413., 1488: DL 19446., 1489: DF 238446., 1490: DF 235945., 1492: DF 233232. Itt jegyzem meg, hogy ha a két család együtt szerepel, Andrást sosem nevezik Lábatlaninak. 49 1476: DF 216749. (Kádas István gyűjtése), életére lásd Pálosfalvi Tamás: Bot János (bajnai). In: Életrajzi lex. 50 A hadjáratra lásd Tringli István: Hunyadi Mátyás és a Petényiek. Levéltári Közlemények 63. (1992) 188-189. A királyi parancslevelek közül az egyik Bajnai Botnak, a másik Lábatlaninak nevezte Andrást: Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon XII. Pest 1857. 25 L, 253. Saját levelei Bártfának: DF 215040., DF 215043., DF 215049. 51 1489: DL 37663., 1490: Beiträge zur Geschichte Ungarns i. m. 436. (DF 287322.), 1491: DF 260515., 1495: DF 260483. stb. 52 Például 1495: DL 20324. (budai káptalan kiadványa), 1496: DL 46337. (Corvin János herceg levele), DF 279415. (újlaki bánként, viszont bajnai Bot névvel: DF 233316.), 1502: A Justh család levéltára 1178
