Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NÉVHASZNÁLAT ÉS RAGADVÁNYNEVEK A KÖZÉPKOR VÉGI KIRÁLYI UDVARBAN előforduló névalakoktól gyakran eltértek. Az udvari nevek levezethetők az adott személy eredeti nevéből (Bátor István és Hangács,37 Telegdi, Aladár), vagy ragadványnévként ott keletkeznek (Kincstartó István, Csupor vajda, és mint látni fogjuk: Kis Tamás, Márkus, Tárcái), és nem mindig vagy nem teljesen válnak az oklevelekben megfogható „hivatalos” névhasználat részévé. Az alábbiakban — most már tartalmi kérdésekre térve - az utóbbi csoporttal foglalkozom: milyen szempontok alapján keletkeznek új nevek az udvarban? 37 Arra, hogy a pozsonyi alak nem Bátori Istvánként, hanem Bátor Istvánként oldandó fel, lásd az 1486. évi jegyzékben Bátori György latinul megadott nevét: Georgius Bathor (KuffartH. — Neumann T: Érseki udvartartás 375.). Úgy tűnik, az udvarban a származási nevek -i képzője olykor lekopott, vö. Hangácsi Mihály fentebb már idézett Michael Hangach (uo. 374., valamint 1490: MNL OL Diplomatikai Levéltár [a továbbiakban: DL] 37671. és Thallóczy Lajos: Jajcza [bánság, vár és város] története 1450—1527. Az oklevéltárat szerk. Horváth Sándor. [Magyar Történelmi Emlékek. Első osztály. Okmánytárak 40.] Bp. 1915. [a továbbiakban: Jajca okit.] 87.), illetve Hangatsch névalakjaival. Vö. 1495: RPRH 2557., ahol egy eddig nem azonosított magister Nicolaus Hangach szerepel. Az -i képző nélküli alak kérdésére lásd Tóth V: Személynévadás i. m. 151-153. 38 Életére lásd Neumann Tibor: Márkus Péter (belegi). In: Életrajzi lex. 39 DL 45919., DL 88352., DF 206796. 369. fk. 40 DL 68124., DF 206528., DL 81830. Névváltozás az udvarba jutást követően: patrónusok és mentorok Arra, hogy az udvarba jutáskor miként alakul ki egy addig nem adatolt ragadványnév, érdemes az előbb említett Márkus Péter (J1492) esetét ismertetni. Az 1450 körül született nemes Bars megyéből származott, apját Belegi Jakabnak nevezték.38 A Márkus név a családtagoknál korábban sohasem fordult elő, ellenben tudjuk, hogy Péter anyja a Hont megyei Terjéni Márk(us) leánya volt.39 Mivel anyai nagyapja birtokait Péter nem örökölte meg, semmiképpen sem gondolhatjuk, hogy egyszerűen felvette volna édesanyja családnevét. 1472-ben az ifjú nemes már a király kamarása, egy ekkor kelt királyi oklevél, akárcsak egy hét évvel későbbi, egyszerűen Belegi Márkusnak nevezi, és mivel már 1470-ben királyi adományban részesült, nyilvánvaló, hogy legkésőbb tizenéves korában, talán apródként kezdte udvari pályafutását.40 De kinek köszönhetően került a király személyes szolgálatába? Különösebb bizonytalanság nélkül kijelenthető, hogy a nála legalább tíz évvel idősebb unokabátyjának, terjéni Márkus Lászlónak köszönhette ezt, aki komoly befolyásra tett szert Mátyás király udvarában: legkésőbb 1464-ben már palotás lehetett, hamarosan zólyomi várnagyként és ispánként (1465-1466), dalmát-horvát vicebánként, majd bánként (1467-1470), később udvari familiárisként (1474), esztergomi és komáromi várnagyként és ispánként (1476-1480), királyi kapitányként (1481-1482), végül ungi ispánként (1484) 1176
