Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NEUMANN TIBOR kincstartói számadáskönyvbe. A személyek tekintélyes része kétségek nélkül nem azonosítható, mivel a csehnek vélt személyek esetében az egytagú és a kéttagú nevek aránya 25:5, míg a magyarnak gondoltak esetében 10:7, többüket ráadásul csak keresztnévvel jelölték meg.32 A számadások közé 1494 végéről további két rövid fizetési listát is beillesztettek tizenöt, illetve tíz magyar palotás nevével, akik mindnyájan kéttagú névvel szerepelnek.33 32 Neumann Tibor: Registrum proventuum regni Hungáriáé. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495). (Magyar Történelmi Emlékek, Okmánytárak) Bp. 2019. (a továbbiakban: RPRH) 329-331. (1994-2000. tételek). 33 RPRH 877. és 881. tételek. - Analógiaként természetesen felhasználhatók az 1525. és 1526. évi kincstári számadások is: Johann Christian von Engel-. Monumenta Ungrica. Vienna 1809. 187-236., Fraknói Vilmos: II. Lajos király számadási könyve. 1525. január 12—július 16. Magyar Történelmi Tár 22. (1877) 45-236. 34 Életére lásd Neumann Tibor: Fica Demeter (marótfalvi, endrédi, baroci). In: Életrajzi lex. 35 AMB MMB K 46. p. 353-354. 36 A Márkus Péterre vonatkozó adatokat lásd a következő fejezet elején. Mielőtt általános következtetéseket vonnánk le az udvari névhasználatra vonatkozóan, érdemes megvizsgálnunk az i486, évi forrásban szereplő három magyar világi tisztségviselő (officiales) nevét. Demetrius Ficza asztalnok azonos a tíz évvel korábbi nápolyi kíséretben is szereplő Fyczávú (endrédi Fica Demeter),34 míg Michael Hangach udvarmester az ugyanebben az évben Pozsonynál kétezer katonával a Dunán átkelő Hangatschcs^X (Hangácsi Mihály),35 végül Petrus Marcus istállómester két királyi oklevélben is Marcus de Beleg néven szerepel, amiből egyértelmű, hogy az udvarban egyszerűen Márkusnak szólították (belegi Márkus Péter).36 Ez természetesen arra hívja fel a figyelmünket, hogy — miként egy iskolai osztályban, ahol egymást sokszor családnéven vagy valamilyen ragadványnéven szólítottuk, miközben persze tudtuk egymás teljes nevét is - az udvarban egymás mellett élt a rövidebb (egytagú) és a hosszabb (kéttagú) név is. Azt, hogy egy adott pillanatban az udvarban melyiket részesítették előnyben, két körülmény befolyásolhatta: egyfelől az egyértelműségre törekvés (ha nem volt más Fica nevű személy az udvarban, a beszélt nyelvre jellemzőbb egytagú név is alkalmas volt az azonosításra), másfelől a társadalmi pozíció (bizonyos státusz felett kijárhatott a teljes névalak, lásd az 1476. évi jegyzék bárónak jelölt tagjait). Persze aligha várhatunk el egy hasonló listától következetességet. Általános, inkább formai áttekintésünk végére érve annyit érdemes hangsúlyoznunk: a gazdag pozsonyi névanyag, valamint a kisszámú és távolról sem a teljes udvartartásról felvett udvari jegyzékek névhasználata igen közel áll egymáshoz, így valóban nincs akadálya annak, hogy az előbbiben foglalt neveket visszavezessük az udvari névhasználatra. Az udvarban a fent bemutatott példák alapján az udvartartás tagjait olyan neveken szólították, amelyek az okleveles anyagban 1175
