Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
HOL LEHETETT A REJTÉLYES „VLNDR-I” CSATA? A csata helye. Mi derül ki a szövegből? Az Arany me zökken olvasható történet szerint (lásd a tanulmány végén lévő függelékben) a bizánci határ közelében élő türk népek között háború tört ki, ezt kihasználva a határon álló város, Vlndr lakói rátörtek a szállásaikra, kifosztották azokat, az asszonyokat és gyerekeket pedig eladták rabszolgának. Erre a türkök kiegyeztek és közös erővel fordultak Vlndr ellen. Az ostromlott város segítségére a bizánci császár nagy, többek között kikeresztelkedett arabokból álló sereget küldött, akiket a nomádok a saját országaikban lévő muszlim kereskedők segítségével kívántak a pártjukra vonni - sikertelenül. A kibontakozó mezei csatát a türkök nyerték meg, majd a várost is bevették, három napnyi fosztogatás után pedig tovább vonultak Konstantinápoly felé, ahol szintén hatalmas zsákmányra tettek szert. Az események helyére, Vlndr városára vonatkozóan a szöveg számos információt tartalmaz: „A bizánciaknak országuk határán, abban az irányban, ahol az imént említett négy nép lakik, egy nagy görög városuk van, amelynek neve W.l.n.d.r. E [városnak] nagy lakossága és igen jól védett fekvése van a hegyek és a tenger között. Lakossága védelmül szolgált azon népek ellen, akikről az imént szóltunk, úgyhogy a tarkóknak nem volt útjuk Bizánc felé a védelem miatt, amelyet a hegyek, a tenger és ennek a városnak a lakói nyújtottak velük szemben. [...] Mikor ebből ellentét támadt, W.l.n.d.r városának bizánci lakói távollétükben rátörtek szállásaikra [a turkokéra], sok gyermeket fogságba hurcoltak, az állatokat pedig elhajtották. [. . .] A város elesett, s a kard nem nyugodott benne napokig, népét fogságba vitték. A turkok három nap múlva vonultak ki belőle, Konstantinápoly irányába.”9 Röviden: Vlndr városa a Bizánci Birodalom határán fekszik, jól védhető helyen, a tenger és a hegyek között, a türkök irányában, akiktől védelmet is nyújt. 9 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 183-184. (Kiemelések és beszúrt magyarázatok a szerzőktől.) 10 Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1988. 61. 11 Marquart, J: Osteuropäische i. m. 69-70. 12 Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 43.; Uö: A kalandozások kora. In: Magyarország története 1/1-2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Szerk. Székely György - Bartha Antal - Kristó Gyula. Bp. 1984. 1/1. 671. Mivel a történet sarkalatos elemei - a türkök mint támadók, Konstantinápolynak és környékének a kifosztása, hatalmas sarc begyűjtése - egyeztek a György barát folytatójánál olvashatóakkal,10 Joseph Marquart a két eseményt azonosnak tartotta, 934-re datálta és a Balkánra helyezte. Ezt tovább erősítette, hogy a Vlndr városnévben az onogundur népnevet látta, amely szerinte a bolgárokra utalt. A kérdés ezek után az volt - és maradt -, hogy hol lehetett a megjelölt város. Maga Marquart 1903-ban a Burgasz közelében álló Develtos erődjére gondolt,11 amely valóban a határon állt, közel a tengerhez, neve pedig - némi „jóindulattal” - összefüggésbe hozható a forrásban szereplő betűsorral.12 Kmoskó Mihály elvetette ezt a lehetőséget, mert szerinte 118
