Századok – 2022

2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?

B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS a bizánciak Develtosból aligha tudtak volna beavatkozni a „magyarok” belviszályái­ba, továbbá e város semmiféle utat nem zárt el Bizánc felé. O maga úgy vélte, hogy Belgrád régi magyar neve, Nándorfehérvár lehetne a kulcs, hiszen ebben benne rejlik a bolgárok másik régi neve, a „nándor”, ami ráadásul összefüggésbe hozható a Vlndr-ral is. Az ő értelmezése szerint a „hegy” a Kalemegdan, azaz a nándorfehérvári várhegy, a „tenger” pedig a Duna és a Száva.13 Hansgerd Göckenjan és Zimonyi István egy másik szempontra helyezte a hangsúlyt, mégpedig arra, hogy a segélyhad nyolc nap alatt ért el az ostromlott városig. A két szerző a távolságot Konstantinápoly tói számolta, ezért következtettek Bulgarophygonra, amelynek a nevében szintén benne rejlik a bolgár népnév, a bizánci határon fekszik, és megfelel a nyolc napos távolságnak is.14 13 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 183. A bolgárok régi magyar nándor nevére: Czeglédy Ká­roly: A IX. századi magyar történelem főbb kérdései. Magyar Nyelv 41. (1945) 44-47. 14 Göckenjan, H. — Zimonyi, I.: Orientalische Berichte i. m. 174. 444. jegyz. 15 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 183-184. E megoldásokat illetően azonban több probléma is felmerül. Az al-Maszúdí ál­tal megadott városnév valójában nem jelenik meg a fenti lehetőségekben, az elmé­letek mind a bolgárokkal azonosított közösség egyéb neveire építenek, így tulaj­donképpen a városnév „fordításaival” operálnak, ami ugyan nem feltétlenül kizáró ok, de gyengíti az érvelést. Továbbá a szerző nem állítja azt, hogy a bizánci sereg Konstantinápolyból indult volna az ostromlott Vlndr megsegítésére, így nem biz­tos, hogy a fővárostól kell számolni a távolságot, ráadásul Bulgarophygon nem a türk, hanem a bolgár határon állt. Es a földrajzi körülmények sem mindig megfele­lőek: Belgrád nem a tengerparton fekszik, és aligha zárta el például a besenyők útját Bizánc felé. Bulgarophygon, a mai Babaeski alföldi területen található, távol a ten­gertől és a hegyektől, és semmiféle utat nem zárt el Konstantinápoly vagy legalább a birodalom belterülete felé. Develtos ugyan a tengerparton van, de szintén síkságon, a hegyektől jókora távolságra. E megoldások bizonytalanságai jól jelzik, hogy vala­mi probléma lehet a szöveggel vagy annak értelmezésével. Érdemes tehát visszatérni al-Maszúdí közléseihez, amelyekben további fontos információk rejtőznek. Arabok a bizánci hadseregben Al-Maszúdí leírásának van egy tanulságos részlete: „Amikor hírük eljutott Armanoszhoz [azaz Romanoszhoz], aki jelenleg, 332-ben [Kr. u. 943-944.] a bizánci császár, az 12 ezer kereszténnyé lett mohamedán lovast küldött ellenük, akik arab módra, lándzsá­val voltak felfegyverezve az 50 ezer bizáncival együtt. Nyolc nap alatt érték el W.l.n.d.r városát.”15 Az állítás több szempontból is meglepő: nagy tömegű, bizánci oldalra állt kikeresztelkedett muszlimról van szó. Al-Maszúdí máshol nem beszél róluk, talán nem örült annak, hogy ennyien hagyták el a hitét, más forrásokban azonban megtaláljuk 119

Next

/
Thumbnails
Contents