Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: IV. László úgynevezett második kun törvényének korai másolatai
SOMOGYI SZILVIA az Országos Levéltárba. A 2021-ben külföldről visszakerült anyag a sorozatból még 141 darabot tartalmaz, köztük 11 Árpád-kori oklevelet. A jelen kutatás szempontjából legrelevánsabb adat, hogy a Heimiana-sorozat utolsó datált irata 1593-ból való, ekkor zárták le a levéltárat, így feltételezhető, hogy az Acta mise. Heim. n. 9-es számú másolat is 1593(!) előtti. A 19. századi elenchusban a másolat címregesztája: „9. 1279. Privilegium pro septem generationibus Cumanorum ad fidem catholicam conversis et per venerabilem patrem Philippum episcopum Firmaviensem a Sacra Sede Apostolica ad regem Ladislaum deputatum pro baptisatis per eundem regem Ladislaum Kun dictum consessum in copia.” E cimregesztánál is érdekesebb a tétel borítékán, az anyagot az 1940-es években borítékoló Iványi Béla kézírásával ráírt megjegyzés: „1279. augusztus 5. IV. László király kún privilégiuma. Három ív papíron. XVI. századi másolat!” A fenti bekezdés alapján világos, hogy a másolat Kritikai jegyzést bekerült 18. századi darálása ebben az esetben nem állja meg a helyét. A másolat szövegének és a szintén előkerült bécsi másolatok szövegének a kollacionálása az Árpád-kori törvények szövegkiadásának feladata lesz. E helyen szintén csak az előzetes eredményeket rögzíthetem. Az úgynevezett második kun törvénynek a Heimiana-sorozatból előkerült másolata számos korhatározó filológiai jellegzetességgel bír. A középkorban következetesen e’ betűvel jelölt ae diftongus a humanista íráshasználattal tért vissza, ennek előtte azonban, rövid időre megjelent újra a magyar középkor első századaiban használt e caudata is. 80 Az Acta mise. Heim. n. 9-es másolat helyesírása e tekintetben egy rendkívül ingadozó nyelvhasználatot mutat, párhuzamosan bukkannak fel benne ugyanannak a hangnak a jelölésére e, e caudata betűk és ae diftongusok. A c/Hrás kapcsán a másoló gyakorlata a humanista ’t’ írás irányába egységesül, ám e tekintetben is különös jellegzetességek figyelhetők meg, túlnormalizálás formájában. A humanista írásra kevéssé jellemző középkorias, erősen megtört szórövidítések még jelen vannak a szövegben, ugyanakkor már a humanista központozás is tetten érhető. Ezek miatt a nyelvi jellegzetességek miatt az a valószínű, hogy a másolat a 16. század vége előtt készült el,81 akár több évtizeddel is, ezt a megjegyzést azzal kiegészítve, hogy természetesen pusztán a szövegképre és a nyelvi jellegzetességekre alapozott vizsgálat évtizedre pontos keltezést kétséget kizáróan nem adhat.82 80 Szebelédi Zsolt: Szerémi György Epistolájának nyelvi elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Bp. 2017. 31. 81 Rácz György, Avar Anton és Künstlerné Virág Éva datálási javaslata szintén a 16. század, mégpedig nem a vége, hanem I. Ferdinánd királyságának időszaka. 82 Itt szükséges azonban megjegyezni, hogy az Acta mise. Heim. n. 9-es számú másolatot hordozó papíron is van vízjel. Ez - „heraldikai” kétfejű sas feje fölött nyílt koronával - megegyezik azzal a vízjellel, amely az ÖNB 8219. jelzetű kéziratának kun törvény-másolatán is látható. Ez a vízjel azonosítható több más, középkori törvényanyagot is tartalmazó dokumentumon, többek között a Debreceni 1159
