Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: IV. László úgynevezett második kun törvényének korai másolatai
IV. LÁSZLÓ ÚGYNEVEZETT MÁSODIK KUN TÖRVÉNYÉNEK KORAI MÁSOLATAI Egy kérdés marad nyitva. Hogyan viszonyul a visszakerült körmendi másolat az újra előkerült bécsi másolatokhoz? Beszédes tény, hogy a bécsi A és B, valamint a hercegi levéltárbeli másolat is három ív papírra készült másolat. Ez feltétlenül arra utal, hogy erről a királyi oklevélről számos szálas iratként ezen a módon készült másolat létez(het)ett a 16—17. században, így a hagyományozódása minden bizonnyal teljesen más, mint a gyűjteményes kéziratokba bemásolt korai (Szent István, László, Kálmán) törvényeké. Újabb, kora újkori másolati példányainak felbukkanása szálas iratként vagy gyűjteményes kötetbe bekötve várható. Még beszédesebb az irat másolása korában rávezetett tárgyregesztája: „Privilegium concessum Cumanis per Regem Ladislaum Cun dictum. Anno Domini 1279, quo tempore facti fuerunt Christiani. ” Visszaidézve: a bécsi másolatok tárgyregesztája is ez, kiegészítve a „sunt anni 297” tagmondattal. Ennek alapján a tárgyregeszták ugyanarra a — 16. század második felében már létező — archetípusra vezethetők vissza. Az 1279-es oklevél darálása kérdésében is összeköthető a DL 108775, valamint a Cod. 8219. mindkét másolati példánya. A Heimiana-féle másolat szintén az alábbi, egyelőre nagyon nehezen magyarázható, de annál világosabban olvasható datációt tartalmazza: „Domini M°CC°LXXIX. Nono Idus Augusti. Regni autem nostri anno septimo”. Ez az oklevél megpecsételésének dátumául a már jól ismert 1279. augusztus 5-ei dátumot adja meg. ,A kunok haja”, avagy hitelesíti-e az 1279-es év egyik pápai oklevele az úgynevezett második kun törvényt? Kétségtelen, hogy az oklevél eredetijével vagy csaknem egykorú másolatával továbbra sem rendelkezünk. Más okleveles források adatai hitelesíthetik a szöveg egyes részeit, ám valójában a cikkelyek megszületésére utaló egészen konkrét, közel egykorú adat szükséges ahhoz, hogy Berend Nóra érvelését — tudniillik hogy az úgynevezett második kun törvényt részben az úgynevezett első kun törvény, részben más középkori szövegrészletek használatával készítették el a Református Kollégium Nagykönyvtárának R 466. jelzetű kéziratán és az úgynevezett lőcsei kódexben is. LásdA/z£4 Gábor: Szent István törvényeinek XVI. századi kézirata Lőcse város levéltárában. Fons 18. (2011) 2. sz. 127. 61. jegyzet. A debreceni és lőcsei kézirat keltezése a kutatás jelenlegi állása szerint a 16. század vége előtti. A debreceni kézirat összeállításának időpontjaként Jánosi Monika az 1578-as év körüli időt jelölte meg. Lásd Jánosi Monika: Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. Magyar Könyvszemle 94. (1978) 227. Amennyiben a vízjel pontos azonosításáig az azt tartartalmazó kéziratok darálását használnánk párhuzamként, az az úgynevezett második kun törvény mind bécsi, mind a Heimiánában található másolatát a 16-17. század vége elé keltezné. Az utóbbi esetében ez erősíti a paleográfiai és nyelvi jellegzetességek által is adódó keltezést, a bécsi másolat esetén pedig több évtizeddel korábbi darálást is megengedne, mint ami a kézirat története alapján igazolható. 1160
