Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN és a nádornak juttatott ellenőrző közjogi hatáskör is.”60 Az ellenállási jog eredetét illetően Hóman igyekezett a különböző nézeteket szintetizálni, amikor megjegyezte, hogy az aragon királyság, a keresztesek államai, továbbá a magyar jogszokások is a híres záradék forrásai lehettek.61 60 Uo. 496. 61 Uo. 497. 62 Uo. 462. 63 E kettősség jól szemlélteti, hogy a szellemtörténet és a társadalomtörténet(ek) viszonya a korszakban némileg ambivalensnek tekinthető, mert az előbbi a társadalmat egy szellemi szintézis keretén belül, illetve a nagy személyiségek által befolyásolva képzeli el. Ezért, amikor a szellem- és társadalomtörténetet együtt említem, akkor a társadalomtörténet egy bizonyos válfajára, gondolok, ami természetesen ellentétes például az Annales-féle struktúratörténettel. 64 A különböző narratív eszközök jelentőségéről a történelmi magyarázat és reprezentáció kapcsán lásd Gyáni Gábor: A történeti tudás. Bp. 2020. 75-137. A szellemtörténeti megközelítés ellentmondásait jól szemlélteti az a részlet, amelyben II. András - a történetírásban és a kollektív emlékezetben a mai napig gyakran firtatott - felelősségét teszi mérlegre. „András király elősegítette, siettette a bomlást, gyorsította annak ütemét, az egész nagy átalakulást egyéni számlájára írnunk mégis megbocsáthatatlan történeti tévedés volna. A XIII. század elején elemi erővel megnyilatkozó evolúcióért egyéneket és kormányokat felelőssé tenni nem lehet. A megelőző század végén már adva voltak a régi társadalmi, gazdasági és politikai szervezet bomlásának, az új kialakulásának összes tárgyi előfeltételei. A mozgalmak, változások, átalakulások gyökerei mélyen lenyúltak a korábbi fejlődés talajába, irányítói nem egyének, nem kormányok, hanem az egyetemes történeti fejlődést új irányba terelő világtörténeti erők voltak s ez erők működésében a kor egyetemesen jelentkező politikai és társadalmi törekvései jutottak hű kifejezésre. Endre minden koncepciója és minden könnyelműsége mellett is csak eszköz volt e világalakító történeti erők kezében.”62 Ez az ítélet ugyan látszólag a társadalmi-gazdasági keretek jelentőségének elsőbbségét hirdeti, ám az eddigiekből kitűnik, hogy Hómannái a nagy személyiségeknek, illetve a bennük testet öltő eszméknek mégis döntő szerepük van a társadalmi-politikai folyamatok alakításában. Ez a kettősség jól illeszkedik a szellemtörténet egyszerre szintetizáló és fejlődéselvű beszédmódjához. Ebben a megközelítésben lényegesek a lassan kibontakozó és az egyének életére nehezedő társadalmi-szellemi keretek (ezek szintetizáló látásmóddal és lassú idővel elbeszélve érthetők meg), ám a keretek63 alakítását, a fejlődés előmozdítását a nagy egyéniségek végzik (ez a cselekedetek, események egymásutániságának az ideje, amely gyorsabb időben zajlik, és fejlődéselvű narratívában nyilvánul meg).64 így viszont többféleképpen is értelmezhető volt Hóman művének II. Andrásról és az Aranybulláról szóló része. A kötet recenzense, 1130
