Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID Holub József jogtörténész például úgy látta, Hóman jelentősen árnyalta a király felelősségére vonatkozó, rendszerint elmarasztaló ítéleteket. „Felismerte”, hogy András „egy új korszak első képviselője” volt, így aztán szerepe sem volt egyértelműen negatív.65 65 HolubJózsef: Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. IL k. III. k. [Könyvismertetés] Századok 69. (1935) 198. Holub alapvetően pozitív kritikájáról lásd még Romsics I.: Clio bűvöletében i. m. 305. 66 RáczLajos: Eckhart Ferenc (1885-1957). In: Magyar jogtudósok I. Szerk. Hamza Gábor. Bp. 1999. 105-136.; Mezey Barna: Utószó. In: Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Szerk. Mezey Barna. Bp. 2000. 407-437.; Stipta István: Jogtörténet-tudomány. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József. Bp. 2006. 630-645. 67 Eckhart Ferenc: Jog- és alkotmánytörténet. In: A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Bp. 1931.299. 68 Uő: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 27-31., 31-34. Eckhart Ferenc, aki alkotmánytörténész volt,66 Hóman Bálinthoz hasonlóan nagy hangsúlyt fektetett az Aranybulla eszme- és társadalomtörténeti hátterének bemutatására. Az alkotmánytörténet terén Hómannái szerteágazóbbak voltak az ismeretei, és megközelítése is kritikusabb volt — a középkori „miniszteri felelősség”-hez hasonló túlzások például nála kevésbé fordulnak elő. 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a magyar alkotmány- és jogtörténet tanáraként működött, s 1931-ben egy nagy visszhangot kiváltó programtanulmányt közölt az alkotmány- és jogtörténelem feladatairól, amelyben különösen a közjogászokkal szállt vitába. Eckhart elvetette az angol és magyar alkotmányfejlődés párhuzamait (helyette a lengyel és cseh alkotmányfejlődés vizsgálatát javasolta) és amellett érvelt, hogy a Magna Carta és az Aranybulla híres ellenállási joga hűbéri gondolat volt, a kiváltságlevelek pedig saját korukban marginális szerepet töltöttek be, inkább az utókor emlékezete növelte meg jelentőségüket. Szó sincs tehát arról, hogy a bulla egyfajta modern demokratikus alkotmányként sikerrel korlátozta volna a királyi hatalmat, szerinte a bulla valójában egy „forradalmi” megmozdulás kísérlete volt csupán. „Aktuális, közvetlen hatása az Aranybullának az alkotmányfejlődésben egyáltalán nem volt, és ebből a szempontból épp oly meg nem valósított törvény volt, mint a középkorban számos más törvényünk. Legfeljebb az ellenállási jog szempontjából lehetne a magasabb gazdasági és jogi fejlődésből fakadó angol szabadságlevelet a magyarral összevetni, de ez hűbérjogi gondolat, mely egész Európában megtalálható.”67 Eckhart a magyar alkotmány- és jogtörténetről írt 1946-os szintézisében külön alfejezeteket szánt az Aranybullának és az ellenállási jognak.68 II. András birtokpolitikájának tárgyalásakor a korszakban általánosan elterjedt véleményt visszhangozta: „A nagybirtok hatalmi forrásait [...], miként ez különben a hűbéri világban is volt, csak erős király tudta 1131
