Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
KL ARANYBULLA 18. SZÁZADI RECEPCIÓJA Összegzés Amint azt a fentiekben láthattuk, II. András nevezetes dekrétumának az egész vizsgált korszakban volt némi politikai aktualitása. Ez részben annak volt köszönhető, hogy Werbőczy rá hivatkozott a sarkalatos nemesi jogoknál — az ellenállási jognál, később pedig az adómentességgel kapcsolatban -, részben pedig annak, hogy (talán éppen Werbőczynek köszönhetően) 1527-től bizonyosan szerepelt a koronázási esküben. A 17—18. század fordulójának környékén az ellenállási jog kérdése merült fel újra és újra: a nemesi rendi mozgalmak vezetőinek hivatkozási alapot jelentett, míg a bécsi udvar éppen emiatt veszélyes és megszüntetendő cikkelynek tartotta, és sikerült is elérnie az eltörlését 1687-ben. Később ez a probléma elvesztette jelentőségét, csak 1790-ben lett újra érdekes, egyrészt a politikai viták során, másrészt, mint Hajnóczynál láttuk, a politikai irodalomban is. Az ellenállási jog mellett a másik téma, amiért fontos lett az Aranybulla, a nemesi adómentesség, illetve hadkötelezettség kérdése volt. Ezek a kiváltságok a korabeli Európában, de már a Habsburg Birodalomban is idejétmúltnak számítottak. A terjeszkedni, illetve területi veszteségeit visszaszerezni vágyó dunai monarchiának egy modern, állandó hadsereg kellett, ám ennek létrehozására és fenntartására szükség volt a nemesség — és a klérus — rendszeres megadóztatásra, amit a bécsi udvar egyfajta „kerülőúton”, a hadkötelezettség kvázi megváltásán keresztül kívánt elérni. A kormányzat szolgálatában álló vagy annak politikájával rokonszenvező jogászok és történészek (Kollár, Grossing, Keresztúri) ezért igyekeztek rámutatni, hogy az inszurrekció elavult, de a nemeseket ennek ellenére az Aranybulla kötelezi az ország megvédésére és a korona szolgálatára: következésképpen a személyes hadbaszállás helyett rendszeres pénzbeli hozzájárulást kellene fizetniük. A rendi nézőpontot képviselő szerzők (például Bárdosy) azonban kitartottak a nemesi felkelés létjogosultsága mellett. Az Aranybulla körüli politikai diskurzus hatott a tudományos kutatására is. Korszakunk első felében főleg az ellenállási jog miatt került szóba a magyar történeti munkákban, és szinte mindig megemlítették a klauzula 1687 évi eltörlését is. Később a nemesi adómentesség és egyéb előjogok körüli vita miatt lett nagyobb az érdeklődés a törvényszöveg iránt. Ugyanakkor szerencsére nem csak ennyi történt. Az Aranybulla 18. századi tudományos felfedezésének végigkövetése gyakorlatilag egy izgalmas esettanulmányként is szemlélhető, amely a modern, mai értelemben vett magyar történettudomány kialakulását tárja elénk. A múlt kutatói ugyanis ekkor fordultak hazánkban is a primér források — oklevelek, törvényszövegek, tárgyi, régészeti emlékek, feliratok — felé, s ezek értelmezése már komoly kutatómunkát igényelt. 1116
