Századok – 2022

2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban

TÓTH GERGELY Jóny, majd Bél és Tomka Szászky, Szegedi, Katona, illetve Kovachich megtapasz­talta, hogy a forrásokban lévő fogalmak, kifejezések a korabeli viszonyok között nem értelmezhetők. Hiába értik vagy inkább érteni vélik a serviens, jobagio, no ­bilis, comes, baro szavakat: ezek a forrásszövegekben mást jelentenek, egy idegen, másik kor rekvizítumai. És éppen az idegenség megtapasztalása itt a lényeges momentum. A korábbi századok történetírása a múltat gyakorlatilag folyamatos jelenként érzékelte, más szereplőkkel: a históriai művek szerzői anakronizmusok segítségével a sa­ját korukhoz idomították a történelmi eseményeket és jelenségeket, így azok nem bontották meg világképük egységét. Az elmélyültebb, kritikusabb törté­netírás kívánalma, a gondos forráselemzés, a jegyzetek aprómunkája azonban megszünteti ezt az illúziót: a jelen és múlt közötti távolság kinyílik és egyér­telművé válik. Ezt láthatjuk az Aranybulla kutatásánál is, amelynek során a kor tudósai egyrészt megtapasztalják ezt a távolságot, másrészt viszont felfi­gyelnek arra, hogy az Aranybulla, illetve a korszak egyéb forrásai, úgymint a törvényszövegek, a Váradi Regestrum, az oklevelek, és az elbeszélő munkák egymás értelmezését segítik, egymást magyarázzák, és gondos vizsgálatuk ré­vén el lehet kezdeni megrajzolni ennek a letűnt korszaknak — jelen esetben a kései Árpád-kornak — a kontúrjait. Nem túlzás állítani, hogy ekkor, ezekben a művekben, ezekben a jegyzetekben kezd alakot ölteni a magyar középkor mint történelmi időszak, amely immár nem csupán valami Mohács előtti dicsőséges aranykor a historikusok szemében, hanem egy más szabályok szerint működő, feltárásra és megértésre váró ismeretlen földrész. THE RECEPTION OF THE GOLDEN BULL OF 1222 IN EIGHTEENTH­CENTURY POLITICAL LITERATURE, HISTORIOGRAPHY, AND LEGAL SCIENCE By Gergely Tóth SUMMARY King Andrew Il’s lawbook of 1222 at the turn of the seventeenth and eighteenth centuries was timely due to the so-called clause of resistance that it contained, which provided a point of reference for the noble political movements of the period. Another relevant topic of the Bull was the noble tax exemption and military obligations. The Viennese court wanted to establish a standing army, which would have involved the taxation of both the nobility and the clergy. The aulic lawyers and historians (Adam Frantisek Kollár, Franz Rudolf Grossing, József Keresztúri) therefore wanted to prove that while noble military service was outdated, they were nonetheless obligated by the Golden Bull to defend their country - now in the form of a monetary contributrion. 1117

Next

/
Thumbnails
Contents