Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
TÓTH GERGELY való behozatalát, a Kollár-üggyel egy egész hónap eltelt a diétán, és a közhangulatot is lerontotta.42 42 Csizmadia A.: Egy 200 év előtti i. m. 220-226.; Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között. Bp. 2021. 89-90. 43 Csizmadia A.: Egy 200 év előtti i. m. 223. 44 Lásd Kollár 1765. júl. 29-én kelt levelét, ahol így fogalmaz: „Commentarium in decretum Andreae secundi, quod vulgus fundamentale adpellat, absolvi, qui tamen ante quam ego ad plures librorum prohibitorum auctores abivero, lucem non aspiciet: continet enim multa, non solum nova, verum etiam novissima, et lucifugis nostris injucundissima.” Kollár Adám Ferenc levelezése. Közreadja Soós István. (Magyarországi tudósok levelezése 4.) Bp. 2000. 185. (nr. 158.) A közreadó téved, amikor a „decretum Andreae secundi ”-t András második törvénykönyvének értelmezi - lásd 473. (158. levél, 11. jegyzet). Nyilvánvaló egyébként, hogy a „quod vulgus fundamentale adpellat ” („amit a nép alapvetőnek nevez”) kitétel csakis az 1222. évi dekrétumra vonatkozhat. 45 Csóka Lajos: Kollár Ádám Ferenc hatása az államtanács magyar kamerális tárgyalásaira. In: A Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történelemkutató Intézet Évkönyve. V. évf. Bp. 1935. 168.; Csizmadia A.: Egy 200 év előtti i. m. 218. Az 1231-es dekrétumra utalás mögött bizonyosan az áll, hogy ennek záradékából kikerült az ellenállási jog. Lásd 1231: XXXV. (Új beosztás szerint ez a bulla záradéka.) Online Decreta Regni Mediaevalis Hungáriáé. The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary. Ed. János M. Bak. (All Complete Monographs 4.) Online Edition. Logan 2019. (https://bit.ly/3CderJf , letöltés 2022. júl. 15.) 175. 46 Benczúr életéről nincs összefoglaló munka, sőt kisebb tanulmányok sincsenek. H. Balázs Éva többször kitér személyére és tevékenységére Berzeviczy-monográfiájában. H. Balázs Eva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus, 1763-1795. Bp. 1967. 29., 43-44., 46-47. stb.; lásd még Kosáry D.: Művelődés i. m. 296-297. et passim. A hatalmas felháborodás hullámai között még kétszer felbukkant az Aranybulla. Az események hatására írt Apológiáin Kollár megismétli a könyvében alkotott véleményét, hogy a régi királyok dekrétumait hiteles formában újra ki kellene adni, sőt, ő úgy tudja, Erdélyben lappang valahol egy eredeti példány András nevezetes dekrétumából, aranypecséttel.43 Hogy a tudós könyvtáros megkülönböztetett érdeklődéssel volt az Aranybulla iránt, azt egy évvel későbbi levele is jelzi. Ebben azt írja, hogy egy egész kis értekezést írt a dekrétumról, de nem bízik megjelenésében, mert írása igencsak új dolgokat tartalmaz, és ezek az újdonságok az igazság fénye elől menekülő honfitársainak nagyon kellemetlenek lennének.44 Bár itt műve tartalmát nem fejti ki, a jelzett „kellemetlenségekből” ízelítőt kaphatunk, ha belelapozunk az államtanács részére még az országgyűlés előtt készített beadványába. Ebben ugyanis Kollár az uralkodó korlátlan hatalmát tekinti ideálisnak, amely szerinte Szent István idején megvalósult, de aztán II. András aranybullája révén — nyilván a királyi uralomnak az ellenállási jog általi korlátozása miatt - sajnálatos módon válságba került, habár 1231-ben ezt még sikerült leküzdeni.45 Kollár szellemi környezetéhez tartozott Benczúr József (1728—1784), a tudós evangélikus iskolarektor, aki szintén a teréziánus, majd jozefinista abszolutizmus hívéül szegődött, s II. József alatt állami hivatalt is vállalt.46 1771-ben álnéven megjelentetett művében, amely a Habsburg királyok örökösödési jogát 1095
