Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
KL ARANYBULLA 18. SZÁZADI RECEPCIÓJA Eléggé nyilvánvaló, hogy Lipót és tanácsosai éppen azért szorgalmazták az 1687. évi országgyűlés idején az ellenállási záradék megsemmisítését és a koronázási esküből való kivételét, mert a Thököly-féle manifesztum ilyen nagy hangsúlyt helyezett rá. Az uralkodó értelemszerűen nem akarta, hogy a koronázás előtt álló fia, József ellen is felhasználhassák majdan ezt a jogi fegyvert. Persze az udvar részéről egy általánosabb indoklás hangzott el: eszerint a záradék az elmúlt időkben veszedelmes mozgalmakat okozott, s ezért szükséges a megsemmisítése.11 A rendek egy feliratban megpróbáltak kompromisszumos javaslattal élni. Az ellenállási jog eltörlését elfogadták, de a jogsértő, törvényellenes királyi rendeletekkel szemben az ellentmondás {contradictio) és tiltakozás jogát szerették volna fenntartani. Ám ezt a végső törvényszövegben nem vették figyelembe.12 Ebben az szerepel, hogy bár ezt a záradékot egyesek gonoszul félreértelmezték, az országgyűlésen megjelent rendek soha nem tennének ilyet; mégis, hűségük bizonyítására beleegyeztek, hogy a klauzulát töröljék.13 Emellett már az első törvénycikkben, a koronázási eskü szövegében is ott áll, hogy az ellenállási jogról szóló részt kiveszik néhai András király dekrétumából, amelyre egyébként továbbra is esküt tesz a király.14 világosan ott áll, hogy a Habsburg uralkodók Lipóttal bezárólag Ferdinánd esküjét mondták el (benne az Aranybullával). Lásd még fentebb a 2., 3. és 4. jegyzetet. 11 Fraknói Vilmos: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/8-ik évi országgyűlésen. Bp. 1922. 5., 15-16., 21. 12 Uo. 47., 49. 13 1687/1688: IV. Szövege: Corpus Juris Hungarici 1657-1740. i. m. 336-337. 14 1687/1688: I. Szövege: Uo. 332-333. 15 A kiáltványt lásd Ráday Páliról 1703-1706. S. a. r. Benda Kálmán et al. (Ráday Pál iratai I.) Bp. 1955. 92-110., a vonatkozó rész itt: 97-98. (A kiáltvány Ráday Pál munkája.) Lásd még Degré A.: Az ellenállási jog i. m. 370. 16 Ráday Pál iratai i. m. 338., 342., 514., 587. A legkevésbé sem meglepő ezek után, hogy IL Rákóczi Ferenc 1703. június 7-re keltezett (de valójában 1703—1704 fordulóján kelt) nevezetes Recrudescuntkiáltványában újra felbukkan az Aranybulla és az ellenállási záradék, de immár olyan formában, hogy az 1687 évi eltörlés jelenik meg sérelemként, amely a fogalmazvány megalkotója szerint az „ausztriaiak” hatalomvágyának és önkényének bizonyítéka.15 A kérdést Rákóczi később is napirenden tartotta. Felhozta a szécsényi országgyűléshez szóló fejedelmi előterjesztésben, majd pedig nyilván ő utasította a nagyszombati tárgyalásokra küldött biztosait, hogy egyebek mellett az 1687-es törvénycikkek eltörlését követeljék.16 Az udvar részéről azonban kategorikusan elzárkóztak attól, hogy az ellenállási jog kérdése egyáltalán szóba kerüljön a tárgyalásokon, és természetesen a Habsburgok örökösödési jogáról sem voltak hajlandók vitát nyitni - amelyet tudvalevőleg szintén az 1687 évi diétán 1090
