Századok – 2022
2022 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bajcsi Ildikó: Kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában. A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása Trianon után (Pálinkás Barnabás)
TÖRTÉNETI IRODALOM az impériumváltásról. Korunk 29. [2018] 10. sz. 90-96. A napló eredeti lelőhelye: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyula) vagy Kelemen Lajos naplójára (Sas Péter: Kelemen Lajos Napló I. 1890-1920. Kolozsvár 2017.). Ez utóbbi felhasználása azért is lett volna hasznos, mert szerzője újszerű információkat közöl (többek között) a kolozsvári értelmiségről és a korabeli pártalapítás viszonyairól. A forráskiadványok tekintetében szerencsés lett volna továbbá Balázs Sándor (Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében. Kolozsvár 2008.) és Egry Gábor dokumentumkiadványainak (Összeomlás, uralomváltás, nemzetállam-építés 1918-1925. Dokumentumválogatás I. Románia. Bp. 2019.) beépítése, valamint a hasonló jellegű, igaz, mindeddig csak román nyelven megjelent forrásközlések megjelenítése. Nemcsak Falusi kötetére, de az Erdélyről szóló magyarországi munkák többségére igaz, hogy figyelmen kívül hagyják a román nyelvű szakirodalom újabb kiadványait. Falusi esetében a cím ugyan hangsúlyozza, hogy a szerző az erdélyi magyar szereplők történetein keresztül vizsgálja a történéseket, ezek megértéséhez ugyanakkor a román, a zsidó, valamint a németajkú közösségek szempontjai sem hiányozhatnak. Mindezzel együtt a kötetben - mely műfaji szempontból inkább a szintetizáló eszmetörténethez áll közel - megtalálhatóak azok a fontos alapmotívumok, melyek jellemzőek a korszakra, elengedhetetlenek annak értelmezéséhez. Ekképp Falusi Norbert munkáját olyan olvasókönyvként jellemezhetjük, amely nem csupán a szakemberek számára hasznos, s amely segít értelmezni, befogadhatóvá tenni a címben jelzett bonyolult történelmi folyamatokat. Fodor János Bajcsi Ildikó KISEBBSÉGI MAGYAR KÜLDETÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása Trianon után L’Harmattan - Impulzus, Bp. 2021. 273 oldal A Clio Intézet kutatójának, Bajcsi Ildikónak a könyve az egri Eszterházy Károly Egyetemen 2019-ben megvédett doktori disszertációján (A cserkészettől a kommunizmusig. A sarlósok alternatívái a két világháború közötti Csehszlovákiában) alapul. A szerző korábbi kutatásaiban, disszertációjában és jelen könyvében is meglehetősen nehéz feladatra vállalkozott, hiszen egy politikai indíttatásból sokszor elfogultan kezelt mozgalom - illetve, ahogy ő a kérdést kitágítva megközelíti: egy kisebbségivé váló közösség — első nemzedékének és útkeresésének reális képét igyekszik megrajzolni. Bajcsi Ildikó komoly kutatómunkát végzett: gazdag magyar, szlovák és cseh nyelvű forrásanyagot dolgozott fel, számos magyarországi, szlovákiai és csehországi gyűjteményben kutatott, amelyek közül kiemelkedik a debreceni Déri Múzeum Sarlós-gyűjteménye. A kötet pontosan és gazdagon hivatkozott, a jegyzetapparátus valóban segíti az érdeklődők és a kutatók munkáját, ugyanakkor (talán mondhatjuk, hogy „túlzó precizitással”) a források és a folyóiratokban megjelent cikkek bibliográfiai adatain túl időnként azok internetes előfordulását is feltünteti, ami nem zavaró, de elhagyható webcímeket eredményezett a lábjegyzetekben. A munka egyik kiemelkedő értéke a cserkészvezetők, majd a Szent György Kör és a Sarló mozgalom szocializációs és családi hátterének felvázolása, hiszen az indulásukban, a kisebbségi SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM 1072
