Századok – 2022
2022 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Falusi Norbert: Két nemzet határán. Erdélyi magyar nemzetépítők az európai nagy változásban (1900–1925) (Fodor János)
TÖRTÉNETI IRODALOM műveket) használt fel, de kutatott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, továbbá az Österreichisches Staatsarchiv irataiban is. Bőségesen merített továbbá a rendelkezésre álló szakirodalomból, friss munkákra is támaszkodott. Az egyébként is gördülékeny, olvasmányos szöveg befogadhatóságát megkönnyíti, hogy a szerző gyakran idéz a korabeli szövegekből (kortesversekből, cikkekből), továbbá 30 kép - korabeli karikatúrák - segíti a megértést. A kötet borítója nem hivalkodó színvilágú, a belíveken is látható karikatúrák szerepelnek rajta, így egyrészt kontextust teremt a szöveggel, másrészt felkelti az olvasó érdeklődését is. Izgalmas, tartalmas monográfiát lapozhat végig az, aki a kezébe veszi e kiadványt, s minden bizonnyal ahhoz is kedvet kap, hogy jobban elmélyedjen a kor élclapjainak világában. Bodnár Krisztián Falusi Norbert KÉT NEMZET HATÁRÁN Erdélyi magyar nemzetépítők az európai nagy változásban (1900-1925) Erdélyi Múzeum-Egyesület - Kriterion, Kolozsvár 2020. 364 oldal. Falusi Norbert kötete a szerzőnek a Szegedi Tudományegyetemen 2018-ban megvédett doktori dolgozatán alapszik. A disszertáció címe Uralkodó magyar eszmék a változásban, Erdély 1910—1922 volt, amely a kötetszerkesztés során módosításra szorult. A címváltoztatás jelzi, hogy a szerző nehezen tudja meghatározni és megfelelő időkeretbe helyezni művét, emellett a kötetben arra sincs utalás vagy kielégítő magyarázat, hogy vajon pontosan mit is jelez az alcím. Vagyis: mitől lesznek a kiemelt szereplők „nemzetépítők”, illetve az európai nagy változást tekinthetjük-e inkább regionális átrendeződésnek, mintsem egész Európára kiható jelenségnek. A címben választott időintervallum sem teljesen pontos, mivel az impériumváltás időszaka helyeződik hangsúlyosan előtérbe a könyvváltozatban is. Az uralomváltáshoz vezető folyamatok valóban a századelőtől indultak és bizonyos hatásuk valahol a két világháború közötti időszak közepén érvényesül (egy példa: azon mozgalmak, melyek a nemzetiségi kérdés szempontjából a felzárkóztatást kívánták erősíteni, az impériumváltást követően segélyezésre koncentráltak, mint a Székely Társaság vagy a Népies Irodalmi Társaság), így inkább átfogó keretnek nevezhető a címben jelzett negyedszázad, mintsem erős váltást jelző korszakhatárnak. A főcím már találóbb, megfelelően jelzi ugyanis az erdélyi impériumváltás duális nemzeti jellegét, vagyis, hogy a közkeletűen Erdélyként azonosított terület magyar fennhatóság alól román szupremácia alá kerül. Falusi hét fejezetre és számos alfejezerre tagolt, összességében több mint 350 oldalnyi törzsszöveget tartalmazó munkája köztörténeti és egyben eszmetörténeti áttekintés, amely ismerteti az erdélyi kulcsszereplők és fontosabb csoportosulások releváns elképzeléseit az impériumváltás időszakának igencsak sűrű eseménysorozatában, és kitér a korszakban kialakult ezzel kapcsolatos különböző koncepciókra is. A kötet végén - mintegy mellékletként - egy 1916-1922 közötti erdélyi magyar kronológiát, illetve a fontosabb személyiségek kivonatolt életrajzi jegyzékét is tartalmazza a munka. Ezek segítik az olvasót a fragmentált és nem mindig kronologikus elrendezésű törzsszöveg értelmezésében. A kötet erőssége, hogy megfelelőképpen ragadja meg a politikai transzilvanizmus kérdéskörét, amely nem valamiféle irodalmi misztikum, hanem valós próbálkozás az erdélyi SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM 1070
