Századok – 2022
2022 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Antal Molnár: Die Formelsammlungen der Franziskaner-Observanten in Ungarn (ca. 1451–1554) (Kertész Balázs)
TÖRTÉNETI IRODALOM átláthatatlan, sűrű események letisztult összefoglalóját kapjuk, míg máskor az ukrán és magyar történelem kapcsolódási pontjaira hívják fel az olvasó figyelmét. A könyvnek van azonban egy nem elhanyagolható hiányossága: az illusztrációk, térképek hiánya. Bár van három térkép a borítók belső oldalán, ezek azonban nem elégségesek, így a kötet néhány helyen térképért kiált. Mindenképpen szükség lett volna kartográfiai megoldások alkalmazására a mongol hadak hódításainál, a Krími Kánság, Halics-Volhínia és Galícia területi kiterjedésének szemléltetésére. Hatékonyabb lett volna térképeken bemutatni a kozákság időszakának, az abszolutizmus korszakának ukrán területeit is, az 1919-es polgárháborúról vagy éppen az 1917 és 1922 közötti államalakulásokról nem is beszélve. Szintén hasznos lett volna azoknak a katonai hadműveleteknek a térképi ábrázolása is, amelyek meghatározó jelentőségűek Ukrajna történetében (így például a Hmelnickij vezette felkelés, Iván Mazepa csatáinak főbb helyszínei, valamint az első és a második világháború időszakának harci cselekményei). Összességében a kötet mindenkinek ajánlható, akinek fontos a sokszempontú narratíva Ukrajna történetéről. Segítségével mindenki objektív módon győződhet meg arról, hogy a szuverén állam megteremtése érdekében mekkora harcot vívott az ukrán nemzet, illetve arról is, hogy ez a küzdelem sokszor évszázadokon keresztül zajlott egy-egy világhatalom ellen. Kosztyó Gyula Antal Molnár DIE FORMELSAMMLUNGEN DER FRANZISKANEROBSERVANTEN IN UNGARN (CA. 1451-1554) (Analecta Franciscana XIX. Nova Series. Documenta et Studia 7.) Frati Editori di Quaracchi, Roma 2022. L+774 oldal A magyarországi obszerváns ferences vikária 1448-ban jött létre, majd 1517-ben provinciává alakult, amelyet 1523-tól kezdve a Megváltóról szalvatoriánus provinciának neveztek. A most bemutatandó kötet az intézmény négy formulagyűjteményéből összesen 878 iratmintát tesz közzé. A négy kézirat közül hármat az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában (OSZK Kt.), egyet pedig a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban (GYFK) őriznek. A legkorábbi datált leveleket 1451-ben írták, a legkésőbbi keltezett dokumentum 1554-ből származik. A keltezéssel rendelkező, illetve a belső és külső érvek alapján datálható iratok legnagyobb része a 16. század első másfél évtizedéből, valamint az 1531-1535 közötti évekből maradt fenn. A kötetet Erdő Péter bíboros előszava nyitja meg, amelyben az esztergom-budapesti érsek hangsúlyozza a formuláskönyv mint forrástípus jelentőségét, és méltatja Molnár Antal munkáját, kiemelve annak a fontosságát, hogy a mű az Analecta Franciscana című sorozatban jelent meg, így a nemzetközi tudományos közösség számára is hozzáférhető. Az előszót tartalom- és rövidítésjegyzék, valamint 37 oldalas irodalomjegyzék követi. Magát a forráskiadást egy monográfia terjedelmű, hét fejezetre tagolt bevezetés előzi meg, amelyben a szerző több irányból közelítve rajzolja föl a formulagyűjtemények történeti kontextusát, és gazdag szempontrendszer alapján elemzi a dokumentumokat. Az első fejezet a bevezetés céljáról, valamint a ferences obszervancia kutatásának nemzetközi és hazai helyzetéről tájékoztat. Az utóbbi évtizedekben a téma számos európai ország- SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM 1062
