Századok – 2022
2022 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fedinec Csilla – Font Márta – Szakál Imre – Varga Beáta: Ukrajna története: régiók, identitás, államiság (Kosztyó Gyula)
TÖRTÉNETI IRODALOM irányítási forma központosított egyeduralmat jelentett, amelynek célja a birodalom egységének megőrzése és egységesülésének elősegítése volt. Ezt a célt szolgálta az is, hogy a hivatalnoki kart a volt Hetmanátus területén főként az oroszok adták. Később II. Sándor cár eltörölte a jobbágyrendszert, amely nagyszerű lehetőséget teremtett az ukrán területek mezőgazdaságának és iparának fejlesztésére. Ennek ellenére a fejlesztések nem jártak átütő javulással a helyi társadalom többségét kitevő parasztság körében. A 19. század az ukrán nemzeti mozgalom újjászületésének időszaka - állapítják meg a szerzők; ez azonban a rendkívüli szűk értelmiségi réteg miatt egy hosszabb folyamat volt. Ezt a folyamatot erősítette a harkovi és kijevi egyetemek megalapítása, amelyek közül az előbbi az ukrán irodalmi nyelv formálódásának legfontosabb helyszínévé vált. Aktivizálódtak az ukrán egyesületek és politikai pártok is. Ezt a folyamatot a cári igazgatás a birodalmi összetartozást szimbolizáló orosz nemzeti gondolat kikezdésének tekintette. Az ukrán nemzeti mozgalomra ellenben élénkítő hatást gyakorolt az első világháború, így a galíciai és az orosz területek között „a szó szoros értelmében megnyílt egymás irányába a két ukrán világ”. (321) Az utolsó előtti fejezet az Orosz Birodalom felbomlása és a független Ukrajna megszületése közötti időszakkal foglalkozik. Bepillantást kapunk a Dnyeper menti ukrán területek bonyolult geopolitikai helyzetébe, a hármas hatalom (Ideiglenes Kormány, a szovjetek, ukrán politikai erő) létezésébe és a polgárháborús világba. Láthatjuk a különböző ukrán államalakulatok törekvését a függetlenségre, végül pedig újabb széttagolásuknak lehetünk szemtanúi Lengyelország és a Szovjetunió között. A könyv olyan alapkérdéseken keresztül mutatja be az ukránok helyzetét a Szovjetunióban, mint az erőltetett kolhozosítás (és az azt kísérő nagy éhínség), az iparosítás és a politikai repressziók. Ezzel párhuzamosan korképet kapunk a Lengyelországhoz került ukrán területekről is, a lengyel nemzetiségi politika korlátozó és megengedő példáiról. Külön alfejezerben foglalkoznak a szerzők a megosztott ukrán területek történetével a második világháború évei alatt. Tabuk nélkül, alaposan írnak a szerzők az ukrán területek német megszállásának következményeiről, magáról a német megszállási politika kettőségéről. Csakúgy, mint az ukrán nacionalista mozgalom függetlenségi harcáról, illetve az ukrán segédcsapatoknak a zsidó lakossággal szemben elkövetett atrocitásairól. Jogos hiányérzete lehet viszont az olvasónak Kárpátalja 1918 és 1944 közötti történetét illetően. A szerzők ugyanis szűkszavúan, mindössze egy oldalnyi terjedelemben tekintik át a roppant hosszú és mozgalmas 1918—1944 közötti időszakot. Az utolsó fejezet a független Ukrajna történetét mutatja be, amit érdekes módon a szerzők a csernobili atomerőmű katasztrófájával indítanak. Ezután végigkövethetjük a Szovjetunió felbomlását a glasznoszty és a peresztrojka sikertelenségétől, a perifériák nemzeti mozgalmainak felerősödésén át egészen Ukrajna függetlenségének kikiáltásáig. A szerzők bemutatják a fiatal Ukrajna demográfiai helyzetét csakúgy, mint azt, hogy milyen földrajzi és politikai régiókra tagolódott az ország. Ezután alapos tényleírást adnak arról, hogy Ukrajna elnökei 1991-től milyen gazdasági, társadalmi és kisebbségi politikát folytattak. Viszonylag nagyobb terjedelemben foglalkoznak - a jelenlegi háborús helyzet miatt érhető módon - a 2004-es első, illetve a 2013-2014-es második Majdan belpolitikai eseményeivel és világpolitikai hatásaival. A kötet véleményem szerint leginkább tankönyvként használható. A szerzők objektivitása, illetve rendkívüli szakirodalmi felkészültsége is az alkalmazhatóság mellett szól, amivel hasznos, sokszempontú tényleírást nyújthatnak a diákoknak. A könyv stílusa roppant olvasmányos, könnyen követhető. A mű mentes a fölösleges, az információkat újra és újra ismétlő töltelékmondatoktól, és a szövegben szürkével kiemelt több tucat szövegdoboz használata is kifejezetten jó ötlet. Olykor egy-egy fogalmat magyaráznak ezekkel, máskor korabeli forrásokat idéznek, gyakran az adott történelmi eseményt megörökítő világirodalmi remekművekre hívják fel az olvasó figyelmét. Az is előfordul, hogy egy-egy ilyen szövegdobozban a sokszor 1061
