Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI ki, és Fiume tengeri kijáratának infrastrukturális fejlesztése is nagy erőkkel zajlott. 1870. október 3-án felállították a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóságot, mely az ország tengermellékének szinte „minden személyi, hajózási, kereskedelmi, műszaki, szakképzési, egészségügyi, vesztegzári” intézkedéséért felelt.109 1872-ben megkezdték Fiume kikötőjének fejlesztését. 1873-ban és 1874-ben megnyitottak két, a tengeri kijárathoz való áruszállítás szempontjából kulcsfontosságú vasútvonalat: a Szentpéter-Fiume és a Károlyváros-Fiume szakaszt.110 109 Zsigmond G.: Az Osztrák-Magyar Lloyd i. m. 131. 110 Pelles M.: Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. i. m. 193. 111 HU-MNL-OL-K 168-1888-15-4912. 112 A nézeteltérés ellenére 1876-ban a magyar minisztertanács a Lloyd társasággal kötött szerződés megújítását szorgalmazta. Az újonnan Fiúméból indítandó hajózási utak között említik a Fiume-Brazília vonalat is. HU-MNL-OL-W 12-K 27-1876. 09. 18. (Minisztertanácsi ülésről készült jegyzőkönyv). 113 Blaas, R: Die Anfänge des österreichischen i. m. 282. 114 HU-MNL-OL-W 12-K 27-1876. 11. 20. 24-26. (Minisztertanácsi ülésről készült jegyzőkönyv). 115 Blaas, R: Die Anfänge des österreichischen i. m. 282. 1875. december 13-án a brazil kormány egy rendeletet adott ki, miszerint a brazil kikötőkbe érkező külföldi hajók „fénytorony-illeték” fizetésére kötelesek. Az előírás az 1848-as megállapodás ellenére az osztrák-magyar hajókat is sújtotta. Ez nehezítette a két állam közötti kereskedelmi kapcsolatokat.111 Az osztrákmagyar követ, báró Gustav Schreiner levelet intézett 1876. július 21-én a brazil kormányhoz azzal a kéréssel, hogy tartsák magukat a korábbi egyenlő bánásmódról szóló egyezményhez és térítsék vissza a már kivetett fény torony-díjakat. Ausztria—Magyarország az 1848-as szerződésre hivatkozott, amely az osztrákmagyar nézőpont szerint kétoldalú megállapodás nélkül nem volt megváltoztatható.112 A brazil külügyminisztérium azonban az 1876. október 4-ei válaszában kijelentette, hogy az 1848-as idevonatkozó megjegyzések már nem kötelező érvényűek Brazíliára nézve, s hogy a brazil kormány szabadon felszámíthat új vámokat bármely ország hajójára nézve. Schreiner báró ezt követően 1877 február 4-ei válaszában kijelentette, hogy Ausztria—Magyarország sem érzi magát innentől kedve kötelezve az 1848 márciusában elfogadott nyilatkozat előírásainak.113 Andrássy Gyula, közös külügyminiszter az osztrák kereskedelmi miniszterrel és a magyar minisztertanáccsal egyetértésben az 1848-as egyezményt hatályon kívül helyezte,114 és 1877 március 22-től az osztrák és a magyar tengerészeti hatóságok sem vették már a brazil hajókat a sajátjukéval egyenlőnek.115 E. S. Ramirez véleménye szerint az 1877-es év döntő jelentőségű volt a két ország kereskedelmi kapcsolataiban, s ezután az esztendő után Ausztria- Magyarország a kivitelében egyre jobban nyitott Dél-Amerika más országai felé is, miközben a Brazíliával bonyolított forgalom csökkenni kezdett. Az iménti állítás ellenére azonban az elkövetkező bő egy évtized időszakában a magyar 1040
