Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR lisztkivitel lehetőségei fokozatos javulást mutatnak, s mint azt a szerző is leírja: „az egyetlen osztrák termék, mely megmaradt Bahia piacain, az a trieszti búza volt.” [Ford. B. A.]116 Valójában nem csak Bahia tartomány maradt meg felvevőpiacként, s mint azt a továbbiakban látni fogjuk, Ramirez megállapítása több ponton is cáfolható. 116 „que o único produto austríaco ainda permanecendo no mercado da Bahia era o trigo de Trieste”. Ramirez, E.: As Relaçoes i. m. 236. 117 Közgazdasági Értesítő, 1885. szeptember 10., itt: 1433. 118 Közgazdasági Értesítő, 1882. március 23. 119 Közgazdasági Értesítő, 1882. január 12. 120 Magyarország és a Nagyvilág, 1871. október 8. (Az idézetek és a források az archaikus szóhasználatban hagyva, a mai magyar helyesírásnak megfelelően kerülnek közlésre.) Későbbi évek adatai alapján tudható, hogy Triesztből 1875-ben 54, 1876-ban 50,1877-ben5L1878-ban60,1879-ben43 vitorláshajó szállított árut Brazíliába.117 A Közgazdasági Értesítő, amely a Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium hivatalos közlönye volt, olykor Fiume lisztkivitele Nyugateurópába és Brazíliába címmel havonta közölt ismertetéseket, tehát külön is kiemelte Brazíliát mint célországot. Fiúmén át bizonyítható lisztszállítmányokról tudunk 1879-től Brazília több városába: Maceióba, Maranháóba, Recifébe, Salvadorba (Salvador da Bahia). A havi jelentések alapján még azt is lehet tudni, hogy épp melyik hónapban, melyik malomból, mennyi lisztet küldtek Brazíliába. Ezek között találjuk a korszakban nevesebb hazai gőzmalmokat: Első Budapesti, Molnárok és sütők, Gizella, Stabilimento commerciale, Egyesült budapesti, Luiza, Victoria, Pannonia, László, Erzsébet, István, Nagy-Kikindai, Concordia stb. gőzmalmokat. A legnagyobb forgalmat közülük az Első budapesti gőzmalom bonyolította az 1870-es évek végén és az 1880-as évek elején.118 1881-ben ezek a malmok 41 036 hordó (60 kg/hordó) lisztet szállítottak csak Fiúmén át Brazíliába. Ha ehhez hozzáadnánk még a trieszti kikötő — eddig sajnos nem ismert — számadatait, akkor ennél is nagyobb mennyiséget kapunk. Ezek a számok tehát megerősíteni látszanak, hogy Brazília az Osztrák-Magyar Monarchiának s benne Magyarországnak később is fontos kereskedelmi partnere maradt.119 Az osztrák—magyar tengeri kereskedelem és a Brazíliába irányuló áruforgalom fejlődése 1871 októberében a Magyarország és a Nagyvilág című lap szerint „Legfontosabb helyet foglal el nálunk az úgynevezett brazíliai kávé, mely legnagyobb menynyiségben szállíttatik Európába (több mint 2 millió tonna évenkint). Egy része Hamburgon, a többi Trieszten keresztül hozatik be.”120 1895-ben már a világon a 1041
