Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI Bombay-t érintő járatok számát csökkentsék nyolcra, így a Magyarország számára fontosabb Brazíliába menő forgalmat szintén nyolcra emelhették volna — ezáltal egyenlő súllyal érvényesülhessen mindkét útvonal. Az osztrák kereskedelmi miniszter és a Lloyd társaság is a távol-keleti kapcsolatok bővítését s a Bombay-ba menő járatok nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta.98 Egyfelől az osztrák termékek keleten jobb piacra találtak, másfelől az 1870-es és 1880-as évekre a Szuezicsatorna átadása után (melyen 1869-ben I. Ferenc József és a Lloyd vállalat képviselői is jelen voltak) a hajójáratok menetideje 30 vagy akár 40 nappal is lerövidült. Ezért az osztrákok főként az ázsiai és ausztráliai járatok indítását és fejlesztését szorgalmazták ekkor.99 98 HU-MNL-OL Miniszterelnökségi levéltár (a továbbiakban W 12), Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (a továbbiakban: K27) 1872. 01. 11. (Minisztertanácsi ülésről készült jegyzőkönyv), (a továbbiakban: HU-MNL-OL-W 12-K 27-1872. 01. 11.) 99 Zsigmond G.: Ki Osztrák-Magyar Lloyd i. m. 132-133. 100 Gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök előülést tartott az ügyben. Ezen részt vett: Szlávy József (földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter), Kerkapoly Károly (pénzügyi miniszter), Panier Ti vadar (vallás- és közoktatási miniszter), Bittó István (igazságügyi miniszter), Tisza Lajos (közmunka- és közlekedési miniszter) és Reviszky Sándor (osztálytanácsos) mint jegyző. HU-MNL-OL-W 12-K 27- 1872. 01. 11. 101 HU-MNL-OL-W 12-K 27-1872. 01. 11. 1872. január 11-én magyar miniszteri értekezletet tartottak Pesten,100 melynek előülésén Lónyai Menyhért az ügyben a Lloyd cég képviselőivel (többek között az igazgatóval, báró Elio Morpurgóval) folytatott tárgyalások részleteit is ismertette. A Lloyd hat járat indítását ajánlotta, ha a Szentpéter-Fiume vasútvonal átadásra kerül. A koncepció szerint viszont így is 600 000 forintnyi előleget kért a vállalat, s a tervezett 87 000 forintos évenkénti támogatás helyett 204 000 forintot követelt. A miniszteri értekezlet jegyzőkönyvében az alábbi feljegyzés olvasható: „E szerint azon feltevés, mely a bécsi miniszteri értekezletnek irányadóul szolgált, hogy t. i. a brazíliai vonalon a menetek száma kellő arányban lesz a kereskedés igényeivel, és hogy e vonal ugyanazon évben fog megnyílni, mint a Bombayi — nem valósult, s a dolog jelenleg úgy áll, hogy vagy újabb tetemes állami áldozatokat kell hozni, vagy a fentebbi két kívánalomról lemondva a kínált évenkénti 4 Brazíliai menettel, tehát oly összeköttetéssel megelégedni, mely sem a postai, s a személyszállítási feladatnak, de még a rendes kereskedelmi üzlet igényeinek nem felel meg egészen, s mégis 87 000 forintnyi új teherrel jár.”101 A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy a vázolt feltételeket a magyar országgyűlés nem fogja elfogadni, és a pótszerződésben előirányzott hajójáratok a magyar államnak nem járnak kedvező előnyökkel. Ezért, s mert a Lloyd monopolhelyzetben alkudozott, a magyar kormány nem adta a hozzájárulását a pótlólagos megegyezéshez. A négy Fiume—Brazília közti járatról lemondtak egyelőre, a Bombay-ba menő 1038
