Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR vonalat nem ellenezték, de annak támogatását az osztrák minisztérium saját költségére bízták,102 így tehát a Brazília és Magyarország közötti közvetlen tengeri összeköttetés még váratott magára.103 102 Uo. 103 Az egyeztetések eredménytelenségéről a Budapesti Közlöny is beszámolt. Lásd Budapesti Közlöny, Melléklapja, 1872. október 13. 104 Hivatalos Statistikai Közlemények 7. (1874) 1-3. füzet. Közread. Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Szerk. Barsi József, előszó Keleti Károly, Párniczky Ede. Bp. 70. 105 Hivatalos Statistikai Közlemények 7. i. m. 68-69. 106 Zsigmond G.: Az Osztrák-Magyar Lloyd i. m. 134-135. 107 Különvélemények a vámszerződés, a vámtariffa s a Lloyd-szerződés tárgyában. A képviselőházhoz beadták: Simonyi Lajos, Lukács Béla, Mudrony Soma. Bp. 21-22. 108 Különvélemények a vámszerződés i. m. 16-17. Szintén közli Zsigmond G.: Az Osztrák-Magyar Lloyd i. m. 134. 1872-ben sem Triesztbe, sem pedig más osztrák-magyar kikötőbe közvetlenül semmilyen szállítmány nem érkezet Rio de Janeiróból.104 Triesztből azonban - gyakran más országok lobogói alatt is - szállítottak osztrák-magyar árukat Brazíliába. Például Magyarországról lisztet, Stájerországból acélt, megint máshonnan likőröket exportáltak. 1872. január 23-án német lobogó alatt a Mathilde nevű hajó 2000 hordó lisztet szállított, majd április 9-én a szintén német Bernau 1662 hordó lisztet vitt ki Ausztria-Magyarországról. December 11-én a német Európa 2221 hordó lisztet, 320 láda acélt exportált Brazíliába. Dán és angol hajók egyaránt szállítottak árut ebben az évben. 1872. június 1-én a dán Tre Sostre 1988 hordó lisztet, 20 láda acélt, 100 láda likőrt szállított Triesztből. A Tweed angol hajó pedig 2300 hordó lisztet, 100 láda acélt, 12 láda likőrt vitt ki.105 Az 1870-es évektől a magyarországi sajtóban és röpiratokban egyre inkább nehezményezték a Lloyd cég Magyarországra nézve kedvezőtlen tevékenységét, és mind többen sürgették egy önálló magyar tengerhajózási vállalat létrehozását.106 Többek között báró Simonyi Lajos és Mudrony Soma, a vámügyi bizottság tagjai véleményt nyilvánítottak a tengeren túli — értelemszerűen Brazíliát is érintő - kereskedelmet érintően: „Ha a tengeri kereskedésre és kivált tengeren túli összeköttetésekre figyelmet akarunk fordítani, magától értetődőleg oly öszszeköttetéseket kell keresnünk, melyek Magyarország érdekeinek megfelelnek. Magyarország érdekében pedig az fekszik, hogy a hajózásnak a magyar kikötőből, Fiúméból kiindulva, a magyar termények kivitelének irányát kövesse és másfelől a Magyarország által szükségelt importáruk minél olcsóbb behozatalát mozdítsa elő.”107 Lukács Béla szerint pedig: „A Lloyd gőzhajózási vállalatnak szubvencionálása Magyarország szempontjából, Magyarország érdekeit tekintve, alig egyéb egy luxuskiadásnál.”108 Magyarország részéről a világpiacra való kijutás előmozdításáért nagyberuházások kezdődtek: tengeri közigazgatást vezettek be, vasúti útvonalakat építettek 1039
