Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR Hajózási vállalatok és a brazíliai járatok Az 1860-as években Rio de Janeiro kikötőjének hajóforgalma jelentős mértékben növekedett. 1869-ben azonban az osztrák-magyar hajók közül viszonylag kevés járt a brazil fővárosban, onnan pedig csak egy kávét szállító hajó érkezett közvetlenül Triesztbe, az is német lobogó alatt. Az osztrák-magyar kikötőből küldött hajók száma ugyan nagyobb volt, mint a megelőző évben, de a Triesztből Rio de Janeiróba induló 21 hajóból — melyek liszttel, acéllal és papírral voltak megrakodva - csak hat volt osztrák-magyar, a többi más országoké. Megtévesztő lehet, hogy csupán egy hajó szállított kávét Brazíliából, mivel ebben az évben nagy mennyiségben érkezett a brazil kávé Triesztbe. Mi lehet ennek a magyarázata? Kezdetben nem közvetlen járatok működtek a két ország között, hanem gyakran angol és portugál kikötőkből szállították a Monarchiába a brazil árut. A Hivatalos Statisztikai Közlöny még az 1869-es évből Pernambucóról tesz érdemleges említést. Pernambucóba kilenc osztrákmagyar hajó érkezett az évben, rakományuk jelentős része szintén lisztáru volt.96 96 Hivatalos Statistikai Közlemények 4. (1871) 1-5. füzet. Közreadja az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Előszó Keleti Károly. Szerk. Duka Marcel - Beöthy Leó. Bp. 330-331. 97 Zsigmond Gábor: Az Osztrák-Magyar Lloyd története. Aetas 24. (2009) 1. sz. 126-143., itt: 132. 1871. november 18-án a magyar kormány és az Osztrák Lloyd hajózási vállalat között szerződéses viszony jött létre, amely dokumentumot a frissen kinevezett gróf Andrássy Gyula, közös külügyminiszter írta alá. A megállapodást a magyar országgyűlés jóváhagyta, az 1872. évi XXVI. törvénycikk értelmében az Osztrák Lloyd innentől Osztrák—Magyar Lloyd néven működött tovább, emellett a szerződés rögzítette a felek kötelezettségvállalását, a társaságra érvényes támogatások mértékét, és a mellékletben a Lloyd hajók belföldön és külföldön teljesítendő menetrendjét - azonban nem szerepeltek még benne brazíliai járatok.97 1872. január 3-án, Bécsben közös miniszteri értekezletet tartottak az osztrák és a magyar kormány tagjai, melyen javaslatot tettek egy pótszerződésre, amely kiegészítette a Lloyd vállalattal kötött megállapodást, s abban a Brazíliát érintő szállítási szolgáltatások körét. A Bécsben tartott miniszteri tanácskozáson a közös külügyminiszter, Andrássy Gyula, a két kormányfő, Adolf von Auersperg és Lónyay Menyhért, s az osztrák kereskedelemügyi miniszter, illetve a magyar pénzügyminiszter, Kerkapoly Károly is részt vett. A Fiume-Brazília közti járatok számát a magyar miniszterek sajnálatára csak évi négyben állapították meg, míg a Trieszt-Bombay (ma Mumbai) vonalon évenként tizenkét hajót kívántak indítani. További kikötés volt, hogy a brazíliai forgalom csak az Alföld-Fiume vasútvonal megnyitásával lépjen életbe. A magyar fél javaslatot tett arra, hogy a 1037
