Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI továbbá, hogy lisztünk egyszerűen, mint trieszti liszt szerepel. Erről közvetlen tudomásom van, s bátran merek utalni árjegyzékekre Rio de Janeiro, Bahia, Pernambuco v. Buenos Ayresből stb. mindenütt ott találjuk, hogy: »Farina de Trieste«, 2-3 ezer »reis«-el drágábban quotálva, mint bármely más liszt; de azért senki sem, vagy igen kevés ember tudja, hogy azon legmagasabb árban részesülő trieszti (Pannónia) liszt magyarországi termény és gyártmány Pedig igen fontos, hogy lisztünket direkt ismertessük, hogy tudja az a brazíliai stb., miszerint a »Pannónia« és »István« liszt91 magyar gyártmány. Ha trieszti név alatt ismeretes csupán, úgy csak az ottani malmok emelésére szolgál. Majd eljön az idő, midőn a malmok megszaporodván, jobban rá lesznek szorulva az exportálásra, s ekkor elő fog állani az igazi verseny, mi még eddig majdnem ismeretlen; természetes, hogy akkor azon malmoké lesz az elsőség, melyeknek neve már jó hírben áll a külpiacokon. A födolog tehát az, hogy oly kereskedőink legyenek, kik képesek lesznek direkt konnexiót kötni mindazon piacokkal, hol hazai cikkeinkkel üzletet csinálhatunk, minek kivitelére múlhatatlan szükséges sok nyelvismeret, s minthogy a mi külkeresedésünk legfontosabb lesz Dél-Amerikával, különös figyelmébe ajánlom a kereskedő ifjúságnak a spanyol és portugál nyelveket [.. .].”92 91 A debreceni István Gőzmalom Rt. által előállított termék neve. 92 Budapesti Közlöny, 1868. március 24. 93 A lisztszállítmányokon kívül időről időre megjelentek más magyarországi tételek is. Például 1865- ben Komis József plébános (a Brazíliát megjárt Komis Károly [1822-1863] jogász, egykori ’48-as honvéd testvére) húsz akó (kb. 1074 liter) aradhegyaljai vörös és fehérbort küldött Brazíliába. Hazánk s a Külföld, 1865. április 9. 94 Vörös K: A fővárostól a székesfővárosig i. m. 332. 95 Halkovics L.: A magyar malomipari statisztika i. m. 708. A forrásból kiolvasható, hogy a magyar liszt Brazíliában az 1860-as évek végén előkelő helyzetben volt. A fiatal kereskedő éleslátását bizonyítja, hogy előre megjósolta, a későbbiekben már komoly versenytársak várhatók.93 Mint arra Jókai Mór a korábbiakban idézett beszédében is utalt, a nyugat-európai piacokon az 1870-es évekre megjelentek a konkurens amerikai, argentin, chilei és orosz gabonaszállítmányok. Az ily módon beáramló, nagy mennyiségű nyersáru és az olcsó tengeri szállítás miatt ezek az országok fokozatosan kiszorították a magyarországi gabonát, a budapesti malomipar azonban volt olyan erős, hogy a szemes terményt liszt formájában feldolgozza és értékesítse a nyugati, valamint tengerentúli piacokon.94 Voltak idők a 19. század végén, amikor Budapest Európa legnagyobb, a világ második legjelentősebb malomipari központja volt - Halkovics László szerint csak az Egyesült Államok malomipari nagyvárosa, Minneapolis előzte meg.95 1036
