Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR a várható éves kávétermés,53 a kikötővárosok áruforgalma, az ország politikai, illetve egészségügyi helyzete, vagy akár az Osztrák Birodalom termékeinek eladási lehetőségei. Később a konzulok feladata lett az is, hogy rögzítsék az osztrákmagyar kivándorlók mozgását is, nyilvántartásba vegyék személyes adataikat és intézzék adminisztratív ügyeiket.54 53 A Magyar Országos Levéltár iratai közt több konzuli jelentés maradt fenn, amelyek címe úgynevezett „Kávéjelentés” (Caffeebericht), ezekből az érintett minisztériumok, illetve a sajtó is értesülést szerezhetett a brazíliai kávéüzlet helyzetéről. A 19. század második felében az ausztriai és magyarországi újságok (pl. Wiener Zeitung, Pesti Napló) olykor havi szinten is jelentéseket tettek közzé arról, hogyan alakul a kávépiac és a brazíliai kávétermés. Lásd például HU-MNL-OL Kereskedelemügyi Minisztériumi Levéltár, Kereskedelmi szakosztály (a továbbiakban: K 230) 1893-4-29123 (Konzuli jelentések Rio de Janeiroból). 54 Agstner, 7?.: Austria (-Hungary) and Her Consulates i. m. 86. 55 Ramirez E.: As Relaçoes i. m. 233. 56 HU-MNL-OL-K 168-1888-15-4912. 57 Fónagy Zoltán: A bomló feudalizmus gazdasága. In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2005. 26-27. Az osztrák—brazil kereskedelem azonban kezdetben nem működött a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően. Az osztrák kereskedők nem rendelkeztek elég tájékozottsággal és alapos felkészültséggel a brazil piaci feltételekről. Más országok, mint például Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium vagy Németország jártasabb volt a dél-amerikai viszonyokban és igényekben.55 1848 márciusában fontos, a kölcsönös egyenlőség elvén alapuló megállapodás született Brazília és a Habsburg állam között, aminek értelmében az osztrák hajókat a brazil kereskedelmi hajókkal egyenrangú jogok és kedvezmények illették meg, és viszont. Ez az egyezmény megalapozta a két állam közti kereskedelmi kapcsolatokat az elkövetkező huszonhét évre.56 Az osztrák—magyar külkereskedelem sajátosságai a dualizmus időszakában A 18. századtól kezdve a Habsburg gazdaságpolitika törekedett az egységes összbirodalom kialakítására, és igyekezett felzárkózni Európa fejlett hatalmaihoz. A Birodalmon belül gazdaságföldrajzi adottságokat is figyelembe vevő munkamegosztás érvényesült — az osztrák érdekek előtérbehelyezésével. Ezek szem előtt tartása mellett Magyarországnak elsősorban élelmiszer-előállító és -szállító szerep jutott, továbbá a bányászat és kohászat fejlesztésére nyílt lehetősége, míg az osztrák örökös tartományokban jelentős iparfejlesztések zajlottak. A belső és külső kereskedelem egyaránt élénkülést mutatott a 19. század első felében.57 A 18. század végétől a 19. század derekáig a vámkérdés az osztrák és magyar politikai küzdelmek egyik fő elemét képezte. A bécsi udvar kezdetben ellenezte 1029
