Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR tengerentúli vállalkozásokat generált, s a gazdasági, társadalmi, politikai változásokkal kölcsönhatásban ezek száma jelentősen megsokszorozódott. A tőkés országok piaci problémái, a túltermelésből fakadó válság,22 a munkanélküliség és a piacok telítetté válása olyan területek felé irányították a figyelmet, mint Brazília.23 Az Európából kiinduló expanzív törekvések a túltermeléssel és a termékek forgalmazásával hozhatók összefüggésbe, valamint azzal, hogy a világpiacon a fejlett államoknak, gazdasági társaságoknak, befektetőknek újabb, nagyobb profitszerzésre nyílt lehetőségük. A nagyhatalmak és üzleti köreik új piaci lehetőségeket kerestek.24 A világkereskedelem nagyfokú fejlődésével elkezdték a Föld addig kihasználatlan területeit integrálni az európai birodalmak által irányított árucserék hálózatába.25 Dél-Amerika és azon belül Brazília egy fejlődésnek induló, gazdaságilag egyre nyitottabb államalakulatként kiaknázható területet jelentett.26 Az országban hatalmas földterületek vártak megművelésre, a vasútépítés, iparosodás, mezőgazdasági fejlődés, hiteligények, új kereskedelmi kilátások mind-mind vonzották az európai és az észak-amerikai tőkét. Nagy volumenű beruházások történtek, emiatt európaiak milliói keltek útra a dél-amerikai kontinensre.27 22 Gyakran említett az 1873-as gazdasági világkrízis. Erről lásd Kövér György: 1873. Egy krach anatómiája. Bp. 1986.; Hannah Catherine Davies: Transatlantic Speculations Globalization and the Panics of 1873. New York 2018. 23 Diószegi István: Klasszikus diplomácia - modern hatalmi politika. Bp. 1967. 279. 24 Kleinschmidt, H.: A nemzetközi kapcsolatok i. m. 124. 25 Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete i. m. 205. 26 Brazília folyamatosan decentralizálódott, a köztársaság kikiáltása után az egyes államok önálló kereskedelmet és hiteltranzakciókat bonyolíthattak. Az ország liberalizálódott, és a kapitalista törekvések egyre inkább teret nyertek az országban. 27 Anderle Adóm: Nemzet és identitás Latin-Amerikában. In. A nemzeti kérdés az Európán kívüli világban. Szerk. Balogh András. Bp. 2002. 452. 28 Erre vonatkozó levéltári anyagokat lásd Caroline Shaw: Rothschilds and Brazil: An Introduction to Sources in the Rothschild Archive. Latin American Research Review (2005) 165-185. 29 Diószegi I.: Klasszikus diplomácia i. m. 203. 30 Fausto, B.: Brazília rövid története i. m. 177. 31 Wittman Tibor: Latin-Amerika története. Bp. 1971. 243. A brazil külföldi adósság történetéről lásd Marcelo Paiva Abreu: De Brazil as a Debtor, 1824-1931. The Economie History Review (2006) 765-787. Az amerikai és nyugat-európai piacgazdaság képviselői a befolyási övezetüknek tekintették Latin-Amerikát. A brit és amerikai üzletemberek, nagyvállalatok kedvezőbbnél kedvezőbb koncessziókat alakítottak ki Brazíliával. Olyan nagybankok, mint például a londoni Rothschild, 28 hatalmas hitelek folyósításával profitáltak az országból.29 A legjelentősebb brazil városok alapvető szolgáltatásait sokszor külföldi gazdasági társaságok látták el.30 A többi dél-amerikai államhoz hasonlóan Brazília is a tőkés világpiaci érdekektől függően haladhatott csak előre.31 Ehhez az is hozzájárult, hogy a brazil kormányok hiteleik többségét álta-1025
