Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI Iában az infrastruktúra- és iparfejlesztésre, illetve egyéb kormányzati kiadások finanszírozására vették fel, de sok esetben e jövedelmeket nem megfelelő módon hasznosították.32 32 Abreu, M. P.: De Brazil as a Debtor i. m. 769. 33 Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története. A kőkorszaktól napjainkig. Bp. 1994. 329. 34 Encyclopedia of World Trade i. m. 128. 35 Wittman T.: Latin-Amerika története i. m. 345. A távolsági kereskedelem jelentősége szintén megnőtt a 19. században. A leglátványosabb fellendülés az 1840-es évek és 1873 közé tehető, ám ekkor az összforgalom mintegy 60%-át még Európa bonyolította le.33 A nagyobb politikai és gazdasági stabilitás, valamint a gyarapodó népesség miatt a dél-amerikai kereskedelem I860 után látványosan növekedett — a közlekedés, a kommunikáció (posta és távközlés) javulása pedig ezt megkönnyítette. A vasutak megnyitották a kontinens belső területeit, ennek köszönhetően számos ország élénkítette kikötői érdekképviseletét ezekben az országokban.34 A tengeri kereskedelem fejlődésével egyre több óceánjáró hajó jelent meg a brazil kikötőkben is. Brazília bekapcsolódása a világgazdaság vérkeringésébe kávéexportja, kereskedelmi kapcsolatai és az ide irányuló tőkebehozatal révén következett be.35 A 19. század végén a brazíliai gazdasági befolyásért folyó versenyben Nagy- Britanniáé, az Egyesült Államoké és Portugáliáé volt a vezető szerep, de az országgal kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatot ápolt Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Dánia, valamint az Osztrák—Magyar Monarchia is. Az 1889. évi államformaváltást követő évtizedben kezdett kirajzolódni, hogy az Amerikai Egyesült Államok Brazíliában is kiemelkedő gazdasági befolyásra tett szert, és Nagy-Britanniával együtt a dél-amerikai országot függésben tartó üzleti és pénzügyi „partnerré” vált. A 19. század utolsó harmadában azonban Brazília esetében nem beszélhetünk olyan radikális mértékű nagyhatalmi versenyfutásról, mint amilyen Afrikáért folyt, mivel saját gazdaság- és külpolitikával rendelkezett. Esetében tehát tévedés lenne összekeverni a gazdasági függést a gyarmati állapotokkal - ki volt ugyan téve a tőkés államok érdekeinek, de az egyes országoknak politikai, diplomáciai és gazdasági téren is meg kellett egymással vívniuk a brazil pozíciók megszerzéséért. 1026
