Századok – 2022

2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből

KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI- benne Magyarország - első diplomáciai kirendeltségét,4 lépéseket téve ezzel a transzatlanti kereskedelembe való becsatlakozásra, s ezáltal az osztrák birodalmi törekvések hivatalosan is túlnyúltak Európa nyugati határain. E feltáratlan, a brazil kapcsolatokra fókuszáló kutatási terület5 a nemzetközi kapcsolatok, vala­mint a hálózatelmélet tudományos térnyerésének korában aktualitással bír, már csak azért is, mert a nemzetközi gazdaságban az elmúlt évtizedekben bekövetke­zett változások miatt az olyan fejlett államalakulatok, mint Japán, az Amerikai Egyesült Államok vagy épp az Európai Unió a gazdasági dinamizmus csökke­nésével szembesültek, míg a fejlődő országok - Kína, India, Brazília, Argentína, Törökország, Dél-Afrika — növekedése felgyorsult.6 Mindezek mellett az elmúlt évtizedben a magyar—brazil politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló törekvések figyelhetők meg - Brazília a mai napig Magyarország legfonto­sabb dél-amerikai kereskedelmi partnere. 4 Rudolf Agstner: Austria (-Hungary) and Her Consulates South of the Rio Grande (1828-1918): A Survey. In: Transatlantic relations Austria and Latin America in the 1 9th and 20th centuries. Eds. Klaus Eisterer - Gunter Bischof. Innsbruck 2006. 87. 5 Nagy mennyiségű forrás (levéltári dokumentumok, újságcikkek, statisztikai adatok, gazdasági jelen­tések, haditengerészeti jelentések, közlönyök, fotók, térképek stb.) áll rendelkezésre a téma megisme­réséhez. Fazekas István szerint az Osztrák Állami Levéltárban: „A dél-amerikai államok közül a leggaz­dagabb iratanyag Brazíliával kapcsolatban képződött.” Lásd például Österreichisches Staatsarchiv (to ­vábbiakban: ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv PA XXXVI. Brasilien (Rio de Janeiro) 1849-1918 jelzeten. Fazekas István-. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai. Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. (Levéltári leltárak 10.) Bp. 2015. 238. 6 Bridging the Atlantic: Brazil and Sub-Saharan Africa - South-South Partnering Forgrowth. Wa­shington 2012. ix. 7 A korábbi hazai kutatások elsősorban hungarológiai szempontoknak - kivándorlás, diplomáciai kapcsolatok, dinasztikus szálak - szenteltek figyelmet a dél-amerikai ország esetében. Lásd többek között Wittman Tibor, Anderle Ádám, Szilágyi Ágnes Judit, Semsey Viktória, Szente-Varga Mónika, Torbágyi Péter, Pongrácz Attila munkáit. Jelen tanulmány célja az Osztrák-Magyar Monarchia Brazíliához fűződő gazdasági kapcsolatainak feltárása, elemzése,7 a következő kutatási kérdésekre keresve választ: hogyan épültek ki a két fél közötti nemzetközi kapcsolatok? Mik voltak Brazíliában az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági érdekei? Milyen gazdasági pozíciói voltak a Monarchiának a 19. századi Brazíliában, és ezeket milyen folyamatok erősítették vagy gyengítették? Birodalmi törekvéseket szol­gáltak-e az osztrák-magyar küldöttségek a dél-amerikai országban? Egységes volt-e Brazília jelentőségének megítélésében az osztrák és a magyar kormányzat? Miként szűntek meg a két fél közötti kereskedelmi kapcsolatok? 1022

Next

/
Thumbnails
Contents