Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR Brazília a 19. század második felében A független brazil államban, a világ egyik legnagyobb (kb. 8,5 millió km2) kiterjedésű birodalmában a portugál Bragança-dinasztia uralkodott a 19. század nagy részében (1822-1889).8 A centralizált ország tartományokra oszlott, a császári család székhelye és a gazdasági központ Rio de Janeiro volt.9 Az ország történelmében fordulópontot jelentett a köztársaság kikiáltása 1889. november 15-én, ami a politikai és gazdasági életben egyaránt irányváltást vont maga után. A létrejött Brazíliai Egyesült Államok decentralizált, unióba tömörült tagállamok szövetsége lett. A 19. század második felében jelentős kikötővárosok épültek ki és modernizálódtak Brazíliában (Salvador, Santos, Recife, Belém, Porto Alegre). A kitermelt nyersanyagok (gyapot, dohány, kávé, cukor, kaucsuk, arany, gyémánt stb.), illetve az importált termékek (acél, gabona, liszt, ruhanemű, hadieszköz, luxuscikkek stb.) forgalmazása többek között ezeken a kikötőkön át zajlott. E hajózási forgalom fontos szerepet töltött be az állam gazdaságában, mivel a szárazföldi szállítás sokáig rendkívül lassú és költséges volt. A vasútvonalak kiépítése előtt így ezeken a jövedelmező export útvonalakon10 keresztül kapcsolódott be az ország a világkereskedelembe, a kikötői vámok pedig az ország egyik legjelentősebb bevételi forrását jelentették.11 8 Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Bp. 2004. 313. 9 Boris Fausto: Brazília rövid története. Bp. 2011. 142-143. 10 Marcelo P Abreu - Afonso S. Bevilaqua: Brazil as an Export Economy, 1880-1930. In: An Economic History of Twentieth-Century Latin America. Eds. Enrique Cárdenas - José Antonio Ocampo - Rosemary Thorp. London 2000. 34-35. 11 Claudia Reichl-Ham: „The Centuries Will Not Obliterate Her Memory”: Empress Leopoldine and Her Significance for Brazil. In: Transatlantic relations Austria and Latin America in the 19th and 20th Centuries. Eds. Klaus Eisterer - Gtinter Bischof. Innsbruck 2006. 30. 12 Horváth Gyula: A kávé expanziója Brazíliában az 1929-33-as gazdasági válságig. Agrártörténeti Szemle (1979) 3-4. sz. 464-447., itt: 464-466. 13 A brazil nádcukornak nehéz helyzete volt a világpiacon a 19. század közepétől, mivel vetélytársat jelentett számára a kubai termelés, valamint az Európában használt répacukor térnyerése. {Fausto, B.: Brazília rövid története i. m. 143.) Brazília gazdasági korszakaiban mindig volt egy-két úgynevezett „növekedéshordozó” nyersanyag és termék, amely névadóként szolgált az egyes gazdasági szakaszok meghatározásánál: ilyenek voltak a brazilfa-, a cukor-, az arany- és a kávékorszakok. A 19. században és a 20. század első felében a kávé vált e kiemelt fontosságú húzótermékké az említett árucikkek között.12 A szakirodalom Brazília gazdaságát gyakran régiókra osztja. A 19. század közepétől a kávétermesztés elsősorban délkeletre koncentrálódott, Rio de Janeiro tói a Paraiba-völgy mentén haladt Sáo Paulo irányába az úgynevezett „paulista fennsíkon”. Később e területek Minas Gerais földterületeivel egészültek ki, melyek a századfordulótól kezdve szintén jelentős termelési helyszínné váltak. A cukornád-13 1023
