Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig
ARANY KRISZTINA üldöztek, és a császár parancsára minden itteni vagyonukat elkobozták. (Ezt a lépést egyébként Zsigmond anyagi szükségletei is erősen indokolhatták.)72 72 A diplomáciai levelezés a firenzeiek elfogásáról és kiutasításáról a királyságból: Cancelleria, 32, föl. 63v-64r (1429. ápr. 5.), 179v-180r (1429. febr. 7.) és 33, föl. 116v-117r (1427. ápr. 10.). Lásd még Teke Zsuzsanna: Firenzei üzletemberek Magyarországon 1373-1403. Történelmi Szemle 37. (1995) 129-151., itt: 149.; Teke Zs.: Firenzei kereskedőtársaságoki. m. 205-207. 73 Commissioni di Rinaldo degli Albizzi per il Comune di Firenze dal 1399—1433. II. 1424—1426. A cura di Cesare Guasti. Documenti di storia italiana. Pubblicato a cura della R. Deputazione sugli studi di storia patria per le provincie di Toscana, deH’Umbria e delle Marche. Tomo IL 552-613.; Tomo III. 540-577. Firenze 1869. Albizzi 1426. évi követjárásáról lásd még A. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon. Századok 144. (2010) 1455-1536. 74 Istorie scritte da Giovanni Cavalcanti I. Firenze 1838. 488. 75 Arany K: Firenzei kereskedők i. m. 76 Kovács P: Zsigmond király i. m. 39. A firenzei kormányzattal és annak követeivel 1429-ben fennálló kapcsolataihoz lásd Teke Zs.: Firenzei kereskedőtársaságok i. m. 206. Lásd még Commissioni di Rinaldo degli Albizzi i. m. IL 581., III. 577. 77 Filippo di Filippo Melanesi és unokaöccsei, ASFi, Catasto 1427. 46. fol. 652v; Simone di Pagolo Carnesecchi, ASF, Catasto 1427. 28. föl. 101 Ov. Firenze mindazonáltal mindvégig fenntartotta a diplomáciai kapcsolatot Zsigmonddal, az uralkodó hosszabb sienai tartózkodása alatt többször is követeket küldtek hozzá. A kinevezett követek tapasztalt és képzett firenzei polgárok voltak, akik már rendelkeztek Zsigmondra és udvarára vonatkozó ismeretekkel, sőt diplomáciai küldetéseket teljesítettek annak udvarában, köztük volt Rinaldo di Maso degli Albizzi is, akinek részletes beszámolója fennmaradt 1426-ban Bécsbe, majd Budára és Tatára tett útjáról.73 Albizzi feladata 1427-ben az volt, hogy közvetítsen a Zsigmond és Velence közötti fegyverszünet megkötésében, valamint a békeszerződés feltételeiről tárgyaljon.74 Az uralkodóval való tárgyalásokat megkönnyítette az udvarban élő firenzei származású familiárisok jelenléte.75 Zsigmond 1432-1433. évi római útja során a császári kíséret tagja volt a már említett Leonardus Noffri is. Az ő feladata volt az utazás pénzügyi vonatkozásainak felügyelete, sőt a sienai forrásokban a császár kincstárnokaként emlékeznek meg róla. A jelek szerint a Sienába érkező firenzei követek számára is rendelkezésre állt közvetítőként, hasonlóan korábbi firenzei diplomáciai küldetéseihez.76 A hivatalos feljegyzésekben és a firenzei követek jelentéseiben Zsigmondot általában kellő tisztelettel említik - még 1403-ban és 1428-ban, a firenzeiek magyarországi bebörtönzése idején is. Apjához, IV. Károlyhoz hasonlóan, általában igen aktív, erős uralkodónak ítélték. A firenzeiek magánfeljegyzéseiben róla kialakult kép ettől némileg eltérő - az ilyen megjegyzések szerzői többnyire saját személyes tapasztalataikat írták le. A személyes iratok és megjegyzések (például az adóbevallások) ellentmondásosak, olykor egyenesen negatív képet rajzolnak az uralkodóról, megbízhatatlannak, akaratosnak és kiszámíthatatlannak ábrázolják őt, különösen az üzleti és hitelügyekben.77 Giovanni di Gabriello Panciatichi 1017
