Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
PAÁL VINCE megalapozottan - hitelt adott Károly azon állításának, hogy a visszatérésre Briand francia miniszterelnök bátorította.9 A király melletti kiállása következményeként először távozni kényszerült miniszteri posztjáról, majd az októberi események után letartóztatták és politikai pályája is törést szenvedett. 9 Vö. Karsai Elek: Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek. Bp. 1969. 171., 179-180., 185-188.; Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák-magyar viszony 1921-ben. Századok 110. (1976) 9-12.; Ormos Mária: „Soha, amíg élek!” Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben. Pécs 1990. 49-50., 77-79. 10 Kardos József: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Bp. 1998. 176-221. 11 Gratz, G.: Augenzeuge dreier Epochen i. m. 112., 225-227., 229-230. 12 Gratz Gusztáv: Magyarország a két háború között. Szerk. Paál Vince. Bp. 2001. 76. Vö. Boroviczény Aladár: A király és kormányzója. Bp. 1993. 129., valamint Gratz, G.: Augenzeuge dreier Epochen i. m. 291. Nagyjából három időszakot különböztethetünk meg, amikor Gratz legitimis ta tartalmú publikációinak zöme megjelent. Az első IV. Károly halálának és az azzal időben egybeeső 1922. évi nemzetgyűlési választási harcoknak az ideje volt. A második az 1925. július elején Zita királynénál tett látogatása utáni hónapokat foglalta magában, amikor a királyi özvegytől kapott megbízása alapján intenzívebben foglalkozott a legitim királyság visszaállításának lehetőségeivel. A harmadik pedig, amikor az 1930-as évek elejétől a világgazdasági válság, az erre adandó válaszok keresése (új közép-európai rendezési tervek), az anschluss, illetve a gazdasági anschluss gondolata, Hitler hatalomra jutása, valamint az a tény, hogy Habsburg Ottó nagykorú lett, új helyzetet látszottak teremteni a legitimizmus szempontjából is. Ekkoriban nőtt a legitimista szervezetek száma és tagsága, és a legitimisták a parlamenti életben is aktivizálódtak.10 Természetesen ezeken az időszakokon kívül is igyekezett Gratz a nagyközönségnek szánt megnyilvánulásaiban — ahol csak lehetett — a legitimista királyság szükségessége mellett érvelni. IV Károly személyének megítélése Gratz Gusztáv IV. Károlyhoz fűződő kapcsolatát hasonlíthatjuk az emlékirataiból fent idézett spanyol királynő esetéhez is. Gratz és a király viszonya, akihez eskü kötötte, és akivel minisztériumi főtisztviselőként néhány alkalommal személyes érintkezésbe is került,11 a két restaurációs kísérlet során elmélyült. Ezt jól mutatta, hogy a legitimista politikusok közül Szombathelyen és Tihanyban is ő maradhatott legtovább az uralkodó mellett, valamint az is, hogy a két viszszatérési kísérlet között IV. Károly magyarországi megbízottjának „nevezte ki”. „Felszólítom tehát minden hívemet — szólt Károly király 1921. április 10-én kelt kézirata —, hogy sorakozzék dr. Gratz Gusztáv mögé, ki teljes bizalmamat bírja.”12 981
