Századok – 2021

2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)

EGY FIÓKBAN MARADT ALTERNATÍVA jogigényt biztosító történeti jogban, a nyugati hatalmak és a szomszédos kisan­­tant-államok — diplomáciai eszközökkel történő — meggyőzhetőségében és egy alkotmányos, európai berendezkedés eljövetelében is. Ambiciózus program volt, kétségtelenül. A legitimisták ténylegesen egyszer (mégha kétszeri „nekifutásra” is) tettek kísérletet a király visszahozatalára. 1921 tavaszán és őszén az utódállamokban „még erős monarchista hagyományok éltek”, továbbá Magyarországon a kariiz­mus „még élő erő volt”. Németország még nem volt abban a helyzetben, hogy „hatékony vétót emeljen” a restaurációval szemben, és „talán még lehetséges lett volna megállítani” az osztrák anschlussmozgalmat, ráadásul „egy szerény fegy­veres erő is rendelkezésre állt”.13 Károly király Trianon betűjével nem ütközve, az antant tudtával és a magyar kormánnyal folytatott titkos tárgyalások meg­­feneklése után, Aristide Briand francia miniszterelnök jóindulatú semlegességi ígéretének vagy „határozott biztatásának”14 birtokában, egy még félkész álla­potban lévő és olasz védőernyő alatt formálódó kisantant árnyékában érkezett Magyarországra — igazolva, hogy a legitimista restauráció alapvetően nem jogi, hanem hatalmi-politikai kérdés. 13 Gratz visszaemlékezését lásd Gecsényi L. — Sipos P: Gratz Gusztáv emlékiratai i. m. 367. 14 Georges-Henri Soutou: Frankreich und Österreich seit 1918. In: Österreich. 90 Jahre Republik. Beitragsband zur Ausstellung im Parlament. Hrsg. Stefan Karner — Lorenz Mikoletzky. Innsbruck— Wien-Bozen 2008. 542. 15 Erinnerungen des Gustav Gratz für die Jahre 1918 bis 1945. Österreichisches Staatsarchiv, Kriegs­archiv, Militärische Nachlässe, 19 (B, C). Kézirat. 289. 16 Kerekesházy József: Apponyi. E-book. Győr 2012. 198. 17 Murányi Gábor: Nem a legitimizmus dicsérete... Könyvhét (2007) 11. sz. 16. ( https://bit.ly/ 2RXOQAZ, letöltés 2020. szept. 30.) Gratz Gusztáv szerint a legitimisták „érdekes és talán hasznos” megbeszélé­seket folytattak, „anélkül, hogy valaha is gyakorlati sikert tudtak volna felmu­tatni”.15 „Meghallgatták őket, de nem hallgattak rájuk”16 - fogalmazott több alkalommal Apponyi Albert, a királypárti mozgalom hazai ikonikus alakja. Ténylegesen minimális esély mutatkozott arra a két világháború között, hogy az üresen maradt királyi trónon ismét uralkodó üljön. Arra pedig még kevesebb, hogy a Habsburg-ház tagja, Habsburg Ottó legyen az utolsó utáni király. Az al­ternatívát mutató legitimisták sikertelenségük, saját korukban korszerűtlennek, később retrográdnak, majd a történelemből kiiktatandónak minősített politikai elveik és irányvezetésük ellenére bizonyos értelemben mégis reálpolitikusok vol­tak. „Már ha a reálpolitika alatt nem csupán a hatalmat értjük, hanem a felelős­ségteli s főleg: távlatos gondolkodást, ideák becsületes képviseletét, más felfogá­sok tiszteletét, az elvi alapú szövetséget.”17 Az általuk kínált megoldás egyáltalán nem volt fából vaskarika, „volt realitástartalma, de nem elegendő” - ráadásul 962

Next

/
Thumbnails
Contents