Századok – 2021

2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)

FIZIKER ROBERT órában, amikor XI. Pius pápa a Vatikán második emeletén fogadta - „királyoknak kijáró szertartások közepette” — a már detronizált XIII. Alfonz spanyol királyt, az épület első emeletén Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár az elismert spanyol köz­társaság nagykövetével folytatott fontos tárgyalásokat.9 Ambrózy Lajos gróf, bé­csi m. kir. követ pedig 1928 őszén „meglepőnek és rejtélyesnek” ítélte meg Ignaz Seipel prelátus, szövetségi kancellár bizalmas közlését, aki az államforma és a dinasztia kérdésében önmagának a cselekvési szabadságot fenntartva a szövetségi elnök közvetlen választását kilátásba helyező alkotmányreform-tervezettel, saját bevallása szerint, szándékosan lehetővé kívánta tenni a detronizált ifjú trónörö­kösnek, hogy kedvező alkalommal — akár ideiglenesen köztársasági elnökként — elfoglalhassa ősei trónját.10 9 A Habsburg-dinasztia restaurációjának kérdése és a Vatikán. Követjelentés. Róma, 1937. márc. 12. MNL OL K 64 41. tétel Különböző tárgyú, részben töredékes iratok (a továbbiakban: 41), 1937-41-185. 10 Követjelentés. Bécs, 1928. nov. 17. MNL OL K64 20. tétel Osztrák-magyar viszony (a további­akban: 20), 1928-700. 11 Ennek feldolgozásához lásd Tilkovszky Lóránt: Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követség megfigyelései és helyzetelemzései 1933-1938. évi politikai jelentéseiben. Bp. 2002., illetve Uő: Az 1920-as évek magyarországi külpolitikája a budapesti osztrák követség jelen­tései tükrében. In memoriam Barta Gábor. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 409-416. 12 A legitimisták - elsősorban a Nemzeti (Legitimista) Néppárt - olyan, széles rétegek által támogatott és a diktatórikus törekvéseknek is sikerrel ellenálló alkotmányos királyságot képzeltek el, amelyben az alkotmányos demokrácia és a szükséges választójogi, szociálpolitikai és a földbirtokviszonyokkal kap­csolatos reformok egyszerre valósulnak meg. Összességében tehát igenis szükség van a külügyi álláspontok szelektáló mér­legelésére, az értesülések valós értékének megállapítására. Márpedig ezek a tanul­mányban bemutatásra kerülő, a különböző külügyi jelentésekben tetten érhető kormányzati álláspontot igazolhatták, árnyalhatták vagy akár meg is cáfolhatták, bár a tárgyalt korszak elején rögzített elvi álláspontot jelentősen sosem befolyá­solták. A királykérdés államközi kapcsolatokban betöltött tényleges szerepének bemutatása ugyan csak az osztrák diplomácia korabeli magyar relációs iratanya­gának bevonásával lenne teljes,11 de a hazai levéltári anyag vizsgálata is jelentősen hozzájárulhat a téma feldolgozásához. A legitimisták úgy gondolták, hogy egy magyarországi restauráció segítségé­vel nem csupán a korábbi perszonálunió támasztható fel valamilyen formában, de Trianon és Saint-Germain béklyóitól is meg lehet szabadulni. Az általuk hir­detett szociális népkirályság12 megoldást kínál a társadalmi-gazdasági krízisre, növeli a Duna-menti népek megbékélésének esélyét és az önmagát előbb-utóbb Ausztriával kárpótolni szándékozó germán óriás időben történő megállításával Európa békéjéhez is hozzájárulhat. A királypártiak hittek egy pártok feletti er­kölcsi tekintély visszatérésének szükségességében, az elcsatolt területek feletti 961

Next

/
Thumbnails
Contents