Századok – 2021

2021 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tomáš Homoľa: Na vzostupe moci. Zahraničná politika Mateja Korvína v stredoeurópskom priestore v rokoch 1458–1471 (Szokola László)

TÖRTÉNETI IRODALOM veduták vagy épületek képei plasztikusakká tehették volna a leírásokat, az intézményszervezés (fö)szereplőinek portréi - már akiről maradt fenn arckép - pedig „közelebb hozhatták volna” e személyeket az olvasóhoz. (Mindezek a korabeli ábrázolásokkal közeli viszonyban álló művészettörténész recenzens megjegyzései, aki a számára talán túlzottan is jól ismert képeknek [még így is, és] minden esetben fontos szerepet tulajdonít.) A kötet Kádár Zsófia egy évtizedet átfogó tudományos munkájának eredménye, amellyel a fiatal történész a magyarországi katolikus megújulás kutatásának egyik alapvető művét alkotta meg. A könyv több mint 350 oldalán a szerző számos, az általa feltárt forrásokon alapuló elem­zést és értelmezést vonultat fel. Ugyan nem elvárás a történeti szakmunkáktól, hogy azok élve­zetes olvasmányok legyenek, Kádár Zsófia könyve azonban mind tartalma, mind kiváló stílusa révén „csalogatja” olvasóját egyre beljebb az általa feltárt és bemutatott világba. Összességében elmondható, hogy Kádár Zsófia a kötetben sikeresen megvalósította az előszóban meghatá­rozott célokat: az általa feltárt, óriási mennyiségű forrásanyag segítségével nemcsak a három kollégiumot, hanem a jezsuita intézmények kettős kötődésének mechanizmusait, a rendhez és még inkább a helyi társadalomhoz való viszonyukat is rendkívül érzékletesen mutatja be. Ugry Bálint Tomás Homolá NAVZOSTUPE MOCI Zahranicná politika Mateja Korvina V stredoeurópskom priestore v rokoch 1458-1471 Historickÿ ústav SAV, Bratislava 2019. 192 oldal Hunyadi Mátyás alakját és tevékenységét a cseh és lengyel történetírás meglehetősen hosszú ideig igen negatív jelzőkkel illette. Az utóbbi évtizedekben azonban szemléletváltás következett be ezzel kapcsolatban, így napjainkban a cseh és lengyel kutatók a magyar király politikáját és a cseh tartományok feletti uralmát lényegesen pozitívabban, vagy ha úgy tetszik, reálisabban ítélik meg. E folyamat eredményeként és vállaltan a korábbi nemzeti narratívák felülvizsgála­ta céljával született meg újabban például Antonín Kalous Mátyás morvaországi uralmát be­mutató monográfiája (Mátyás Korvin [1443-1490]. Uhersky a cesky král. Ceské Budejovice 2009.), illetve Boguslaw Czechowicznak a magyar király sziléziai uralmára, valamint annak képzőművészeti reprezentációjára koncentráló munkája (Idea i paústwo. Korona Królestwa Czech w latach 1457-1547. III. „Mathias Primus Dei gratia rex Bohemiae”. Rehabilitacja nieuznawanego króla. Wroclaw 2017.). A cseh—lengyel szemlélettel összehasonlítva teljesen más utat járt be a szlovák történetírás, amely alapvetően a Fraknói Vilmos által kidolgozott magyar narratívát vette át és a hadtörténet vagy a diplomáciatörténet egy-egy részkérdését leszámítva nem foglalkozott részletesebben Mátyás uralmával. Ezt az állapotot Tomás Ho­­mol’a változtatta meg 2019-ben, a Szlovák Tudományos Akadémia gondozásában megjelent monográfiájával, amelyben Hunyadi Mátyás 1458 és 1471 közötti külpolitikáját vizsgálja. Homol’a a pozsonyi Comenius Egyetemen szerezte történészi diplomáját, jelenleg pedig a Szlo­vák Tudományos Akadémia történeti intézetének munkatársa. Itt ismertetett munkája a 20ló­ban megvédett azonos című (magyarul: Egy hatalom felemelkedőben - Corvin Mátyás külpoli­tikája a közép-európai régióban az 1458 és 1471 közötti években) doktori disszertációján alapul. 889 SZÁZADOK 155. (2021) 4. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents