Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA eredménye, hogy a Kárpát-medence térszerkezetén belül már Trianon előtt is léteztek belső perifériák.59 Az egyik ilyen törésvonal éppen a későbbi magyar—román államhatár közelében futott. 1920 tehát az általam is vizsgált térség egy részét már eleve periférikus helyzetben találta. A magyar-román államhatár bihari szakaszának helyzete ennek megfelelően kettősen alakult, hiszen a vármegye azon része maradt a trianoni Magyarországon, amely 1910-ben is fejlettebbnek számított.60 A Rónai András szerkesztésében megjelent Közép-Európa atlasznak köszönhetően arra is van lehetőség, hogy a Trianon előtti és utáni állapotot összevessük, ugyanis az atlasz különböző fejlettségi mutatókra vonatkozó térképei az 1930-as évek állapotát tükrözik. A térképlapokat áttekintve a területi fejlettséget vizsgálva megállapítható, hogy az új államhatár két oldala között nem történt kiegyenlítődés: a romániai oldalon nem tapasztalható felzárkózás, de a magyar oldalon sem érzékelhető törésszerű hanyatlás, legalábbis az itt elemzett mikrotérségben nem.61 A hazai földrajztudománynak a határmentiség vizsgálatára fókuszáló recens kutatásai a magyar-román határszakasz közvetlen közelében elterülő településeket egyértelműen az ország perifériájának tekintik.62 Ennek a helyzetnek a kialakulása azonban valószínűleg egy hosszabb folyamat eredménye. Nagyiétán és környékén az 1920-as években feltehetően még kevéssé érvényesült a perifériaképződés folyamata. 59 Demeter G. - Radios Zs. - Pénzes J: Fejlettségi és formális i. m. 233. 60 Pénzes János: Fejlettségi különbségek és centrum-periféria viszonyok Magyarországon. Összehasonlító módszertani vizsgálat. In: Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon. Módszerek és megközelítések i. m. 102-103. 61 Közép-Európa atlasz. Szerk. Rónai András. Bp. 1945. 62 Pénzes J. — Deák A. — Hegedűs L. D.: Periférikusság és határmentiség i. m. 227-235. 63 A trianoni békeszerződés államhatárokra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására határmegállapító bizottságok alakultak, amelyek feladatkörébe tartozott a határvonalak helyének kijelölése és fizikai megjelölése. Mürber Ibolya: A burgenlandi impériumváltás 1918-1924: kikényszerített identitásképzés és politikai erőszak. Múltunk 64. (2019) 2. sz. 207. 64 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K 51 B Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Miniszterelnökségi levéltár. Magyar-Román Határmegállapító Bizottság Magyar Delegációjának iratai. Egyes határszakaszokra vonatkozó iratok (a továbbiakban: K 51 B) g-h-i dosszié. A határmenti községek közötti laterális kapcsolatok megértéséhez a Magyar- Román Határmegállapító Bizottság Magyar Delegációjának levéltári iratanyagában fennmaradt,63 települési szinten 1922-ben rögzített kérdőívek, valamint az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok egyaránt hozzájárulhatnak.64 A két dokumentumtípus különös forrásértékét az adja, hogy a kitöltés feladata az egyes települések elöljáróságának hatáskörébe tartozott, amit az is alátámaszt, hogy a nyomtatvány utolsó oldalán általában a jegyző és a főbíró aláírása található. Ezek a forrástípusok leginkább az egykor élt helyiek ismereteit és szemléletét tükrözik. 86
