Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR A Bizottság levéltári anyagában való kutatásom során eddig a magyar-román államhatár Penészlektől Biharugráig terjedő szakaszán fekvő települések helyzetét (F, G és H szakaszok, melyek nagyrészt a Bihar vármegyei határszakaszt fedik le) sikerült megvizsgálnom. A kutatást nehezíti, hogy a kérdőíveknek csak egy része maradt fent: a vizsgált határszakasz magyar oldalán Álmosd, Bagamér, Kokad és Nyírábrány, míg a romániai oldalon Bors község kérdőíve található meg az iratok közt.65 65 A kérdőívek elméletileg több példányban készültek, ezért elképzelhető, hogy a többi település esetében azok a későbbiekben még előkerülhetnek más levéltári anyagból. Szilágyi Levente tanulmányában Csanálos és Válla) községek 20. századi kapcsolatának elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy Válla) kérdőíve fennmaradt, így a kutatásnak a magyar-román államhatár Szabolcs és Szatmár vármegyei szakaszára való kiterjesztése során még újabb határmenti települések kérdőívei bukkanhatnak fel. Szilágyi Levente: Csalános és Válla) kapcsolatainak változása a 20. század folyamán a magyar-román határ kontextusában. Doktori (PhD) értekezés. Babes-Bólyai Tudományegyetem. Kolozsvár. 2014. (A kutatásról lásd https://bit.ly/2HkbpdA , letöltés 2020. márc. 28.) 66 Az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok forrásértékével kapcsolatban lásd Szilágyi Zsolt: Az 1925- ös közigazgatási tájékoztató lapok forrásértéke és forráskritikája az alföldi falvak példáján. In: Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. (Rendi társadalom - polgári társadalom 28.) Szerk. Pap József - Tóth Árpád - Valuch Tibor. Bp. 2016. 94-112. 67 A Magyar-Román Határmegállapító Bizottság iratanyaga ugyan a Miniszterelnökségi Levéltár állományába tartozik, a kérdőívek kitöltését azonban valószínűleg nem a magyar kormány rendelte el, hiszen azok a magyar-román államhatár romániai oldalával érintkező települések esetében is elkészültek. Lásd például a Nagyváradhoz közel fekvő Bors község kérdőívét. MNL OL K 51 B g dosszié. XII/2. Bors község kérdőíve. 68 MNL HBML V. 653/b 1. kötet.; Néprajzi Múzeum, Etnológiai Archívum, Dokumentációs Gyűjtemény, Statisztikai Gyűjtemény. Közigazgatási tájékoztató lapok 1925. (a továbbiakban: NM EAD 1925). Az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok összehasonlítása az 1922-es kérdőívekkel csak korlátozottan lehetséges, hiszen az előbbi dokumentumok a trianoni Magyarország területén maradt összes község esetében elkészültek,66 míg az utóbbiakat minden valószínűség szerint csak az államhatárral érintkező településeken töltötték ki.67 A piacközpontok térszerkezetét illetően más mintázat rajzolódik ki az 1922-es kérdőívek és az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok alapján (lásd 2/a és 2/b ábra). Utóbbi esetében ugyanis jóval ritkább hálózat rekonstruálható. A különbség feltehetően nem a piacközpontok tényleges ritkulásában, hanem inkább az adatok felvételének eltérő módjában keresendő. A kérdőívekben ugyanis a leggyakrabban használt vásárokat, míg a tájékoztató lapokon a községek állandó piacának helyét rögzítették. A két fogalom ugyan minden bizonnyal nem teljesen ugyanazt jelenti, azonban egyértelmű különbséget sem lehet köztük tenni. Ennek hátterét megpróbálom Nagyiéta példáján szemléltetni. A községet 1922-ben vásártartó helynek, 1925-ben piacos településnek jelölték a környező falvak. Nagyiéta képviselőtestületi jegyzőkönyve és közigazgatási tájékoztató lapja szerint a településen évente háromszor tartottak országos vásárt, ezenkívül hetivásár is működött.68 87
