Századok – 2021

2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Bence: A rendszerváltás és az ahhoz vezető út az Országos Rendező Iroda történetében

Csatári Bence A RENDSZERVÁLTÁS ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT AZ ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA TÖRTÉNETÉBEN A Kádár-rendszer kulturális életét át- meg átszőtte a különböző fokú hatalmi koncentráció fölött rendelkező monopolisztikus intézmények hálózata, és nem volt ez másként a könnyűzenei szcénával sem. Ide tartozott egyebek mellett a beat, a pop, a rock és a diszkó minden válfaján felül az operett, a magyar nóta, a cigánymuzsika, a sanzon vagy éppen a kommunista indulókat is magába foglaló tömegdalok széles választéka, így tehát a populáris zene meghatározása alá beso­rolt műfajok köre akkor a mainál sokkal szélesebb volt.1 Ezt a kulturális területet számos, alapvetően hivatalként működő cég uralta, szinte mindegyikük a ko­molyzenével is foglalkozott, legtöbbjük esetében a könnyűzenénél hangsúlyosab­ban. Ebbe a körbe sorolható többek között a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, a Nemzetközi Koncert Igazgatóság, a Magyar Rádió és Televízió (1974-től kü­lönválva), a Zeneműkiadó Vállalat, az Országos Szórakoztatózenei Központ, a Szerzői Jogvédő Hivatal, illetve a cenzúrát gyakorló Táncdal- és Sanzonbizottság, valamint a Magyar Nóta- és Műdalbizottság. Az Országos Rendező Iroda (a to­vábbiakban: ŐRI) is ezek számát gyarapította, ennek a sokösszetevős koordi­náta-rendszernek volt az egyik fő eleme, annyi megszorítással, hogy a komoly­zenei hangversenyek szervezése nem tartozott a kompetenciái közé, mert azt az Országos Filharmónia gyakorolta. Az ŐRI a legnagyobb energiáit arra fordította, hogy a hazai könnyűzenei élet szereplőinek fellépési lehetőséget biztosítson, amit az indokolt, hogy bár a pártállam fennen hangoztatta, hogy nem az anyagi érde­keltség a legfontosabb a művészetek megítélésében, azért mégis a bevételek reali­zálását tartották ezek az intézmények, így az ŐRI is az egyik legfontosabb szem­pontnak, amit pedig a populáris zenével lehetett a legkönnyebben produkálni. Ezenkívül az esztrádműsorok keretein belül többi között színművészeket, bűvé­szeket, táncosokat, artistákat, divatbemutatókon pedig manökeneket is alkalma­zott az ŐRI megbízási szerződéssel, de ezek a produkciók is rendre kiegészültek a könnyűzenei műfajjal. Mindemellett azonban a szervezetről az volt a legkevésbé elmondható, hogy a muzsikusok és zeneszerzőik, szövegíróik érdekeit tartotta volna szem előtt. Furcsamód az ideológiai megfelelési kényszer és profitorien­táltság egyszerre jelentkezett a működésében, ennél fogva munkatársai azokat 1 Többek között a zeneesztéták és a muzikológusok populáris zenei életre való komplex hatását, illetve a hatalmi apparátus előbbiekre gyakorolt befolyását elemzi IgnâczAdâm: Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon. Bp. 2020. 843 SZÁZADOK 155. (2021) 4. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents