Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Bence: A rendszerváltás és az ahhoz vezető út az Országos Rendező Iroda történetében
A RENDSZERVÁLTÁS ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT AZ ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA TÖRTÉNETÉBEN az előadókat foglalkoztatták, akik megfeleltek a szocialista erkölcs képlékeny fogalmi elvárásainak, miközben bevételt is termeltek. így eleinte a zeneileg kevésbé progresszív, de népszerű irányzatokat — mindenekelőtt a tánczenét és a számos műfajt magába foglaló esztrád jellegű műsorokat - karolták fel, mondván: azokból lehet a legkevesebb problémájuk a felső vezetés vélt vagy valós elvárásai miatt. A játéktér az idő előrehaladtával bővült, illetve „pulzáló mozgást” végzett, ideértve azt a köztudomású jelenséget is, ami a Kádár-rendszer teljes időszakáról elmondható, hogy az újabb és újabb divatirányzatoknak a nyugati megjelenési időpontokhoz képest a pártállami felügyelet mindenképpen csak több évnyi késéssel engedett teret a hazai könnyűzenei életben.2 2 A folyamatos „fáziskésésről”: Sebők János: Rock a vasfüggöny mögött. Bp. 2002.; Jávorszky Béla Szilárd-Sebők János: A magyarock története 1. Bp. 2005. 3 Az ŐRI az 1958. január 3-án napvilágot látott 3/1958 (I. 3.) számú törvényerejű rendelettel jött létre. Magyar Közlöny, 1958. január 3. 17. Teljes önállóságát az 1964. december 31-én kelt 2035/1964. számú művelődésügyi miniszteri rendelettel nyerte el, amikor feloszlatták az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságot. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) XIX-I-4-C Művelődésügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztály iratai. 131. d. ORLiratok. 4 S. Nagy István megkerülhetetlen alakjáról és a könnyű műfajban betöltött szerepéről szubjektív, de részletes képet nyújt Csongrádi Kata: Férjem, S. Nagy István. A slágergyáros. Bp. 2015. 5 A szerző interjúja Benkő Lászlóval, az Omega együttes billentyűsével 2015. szeptember 13-án. (A felvétel a szerző birtokában.) Az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságról 1958-ban leválasztott3 ŐRI azonban a fent említett impresszálási feladatain kívül a pártállam szempontjából sokkal fontosabb tevékenységet is folytatott, cenzurális hatalmat gyakorolt, még pontosabban a műsorok fölötti bábáskodást összekapcsolta az ideológiai kontrollal. így, ha egy produkció megütötte a zeneesztétikai mértéket, ám nem volt kellőképpen körülbástyázva mértéktartó szövegekkel — erre tartották a beat-, majd a rockzenekarok a „slágercéh” jól bejáratott embereit, többek között S. Nagy Istvánt4 —, akkor nem kapott működési engedélyt. Ennek kiállítása ugyanis szintén az ŐRI hatáskörébe tartozott, egy általa szervezett vizsgát követően. Az ŐRI ezeken a megmérettetéseken még nem feltétlenül állt az útjába azon zenekaroknak, amelyek zeneileg jók, ám szövegük színvonalát illetően gyengék voltak — számos együttes még nagylemezt is készíthetett megmosolyogtatóan naiv vagy erőltetett dalversekkel -, inkább arra akadt ekkoriban példa, hogy a nem kellőképpen képzett zenészeknek mutattak piros lámpát. A sikeres vizsga - ahol egyúttal meghatározták a fellépti díj mértékét is - azonban még csak a lehetőségét adta meg a profik világába való belépésnek. Önálló koncerteket vagy turnékat jól bevált szokás szerint csak azoknak szerveztek, akik megálltak a maguk lábán, azaz egész estét betöltő programmal rendelkeztek, aminek pedig a legkézenfekvőbb fokmérője a nagylemezhez jutás volt.5 844
