Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA akik illegálisan keltek át a határon (legnagyobb számban 1919-ben és 1920-ban).31 A házassági anyakönyvek azt mutatják, hogy a határon túlról való migráció Nagyiéta községet is érintette. Minden bizonnyal ennek a folyamatnak maradt nyoma a nagylétai képviselőtestületi jegyzőkönyvben is, amely tanúsága szerint 1927 és 1930 között huszonnégyszer fordult elő, hogy különböző személyek illetőségi ügye került vizsgálat alá, s ezek jelentős része (húsz eset) a Romániából áttelepülőket érintette.32 31 Gyáni G.: Magyarország társadalomtörténete i. m. 206. 32 MNL HBML V. 653/b Megyei városok és községek. Nagyiéra nagyközség iratai. Önkormányzati iratok, (a továbbiakban: V. 653/b) 1. kötet. 33 Uo. 86-87. 34 Uo. Az illetőségi ügyek áttekintése során bebizonyosodott, mennyire összetett feladatot jelent annak meghatározása, hogy melyik személy mikor érkezett a településre. Erre példaként egy 1928-as illetőségi ügy tárgyalása szolgálhat. Fülöp Sándor 1894 februárjában született Fülöp Tivadar és Borsán Mária gyermekeként Erköbölkút községben. „A trianoni békeszerződés megkötése előtt, a későbbi oláh megszállás alatt maradt Csokaly községbe költözött, onnan 1920. évben Amerikába ment ki, ahonnan 1923-ban Csokalyra tért viszsza. Most legutóbb Szentpál (Kisküküllő megye) községben lakott és egy pár héttel ezelőtt azzal a szándékkal jött vissza Nagyiétára, hogy állandóan itt akar lakni, de hogy ezt megtehesse szükséges itteni illetőségének elismerése. [...] Fülöp Sándor édesapja Nagyiéta községben született és haláláig állandóan itt lakott és évtizedeken keresztül adófizető polgár volt, s illetősége is Nagyiéta községben volt. Fülöp Sándor fiának Köbölkút községben történt születése azon véletlen körülmény következménye volt, hogy felesége, illetve a gyermek anyja rokonlátogatás végett járt ott és azon idő alatt szülte meg gyermekét, felépülése után azonban mindjárt visszatért Nagyiétára és azóta állandóan itt lakik. Fülöp Sándor szülei felügyelete alatt itt nőtt fel.”33 A közgyűlés Fülöp Sándor nagylétai illetőségét elismerte.34 Fülöp Sándor példája szerint akkor sem biztos az adott személy „határon túli” származása, ha a születési helyeként olyan település szerepel, amely 1920 után az államhatár romániai oldalára került. A volt felsőzsolcai lakos, Nagy Ilona illetőségének tárgyalására 1927-ben került sor. Az illetőség vizsgálatát Miskolc város polgármesteri hivatala kérte arra hivatkozva, hogy Nagy Ilona szülei állítólag nagylétai illetőségűek voltak. A közgyűlés a nagylétai illetőséget Nagy Ilonától megtagadta. Az indoklás szerint „az 1902. április 27-én Oraljaboldogfalván (Hunyad megye) Nagy Sándor és neje Gubanda Ilona szülőktől született Nagy Ilona felsőzsolcai lakos nagylétai 78
