Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR statisztikailag kevésbé megfogható, nincs kellően dokumentálva. A századfordulós kivándorlás jelentőségét Faragó Tamás szerint a hazai kutatások túlhangsúlyozták, ami valószínűleg annak is betudható, hogy a szerzők többsége a vándorló csoportot a népesség egészéből kiemelve elemezte, s elfeledkezett az adatok összehasonlító értékeléséről.25 Az elmúlt években már az országon belüli vándorlás kérdésének kutatása is nagyobb figyelmet kapott. Ami Nagyiétát és a környező településeket illeti, a 20. század első harmadában egyszerre beszélhetünk országon belüli vándorlásról és bevándorlásról, hiszen amíg a mikrotérségbe 1920 után az elcsatolt területekről érkezők vándorlási mozgása bevándorlásként, addig a korábban ugyanerről a területről érkezőké belső lakhelyváltoztatásként értelmezhető. 25 Faragó Tamás: Kl 1851-1910 közötti időszak vándorlástörténetének újragondolása, különös tekintettel a nemzetközi vándormozgalmakra. In: Mozgás és átalakulás. A migráció és a társadalmi mobilitás történeti változásai és összefüggései. (Rendi társadalom - Polgári társadalom 30.) Szerk. Halmos Károly - Kovács Janka - Lászlóit Viola. Bp. 2018. 19-21. 26 Koloh G.: Magyarország demográfiája i. m. 43. 27 Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban. In: Gyáni Gábor —Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. 2. javított kiadás utánnyomása. Bp. 2004. 206. 28 Szűts István Gergely: „A szükséglakások felét menekültek kapják...” Érdekkonfliktusok és előítéletek az 1920-as évek első felének lakásügyeiben Miskolcon. Korall 2010. 40. sz. 114. 29 Gyáni G.: Magyarország társadalomtörténete i. m. 206. 30 Petrichevich-Horváth Emil: Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négy éves működéséről. Bp. 1924.37. A trianoni döntés nagyfokú vándormozgalmat indított el a Magyarországtól elcsatolt területeken, ami a határ innenső oldalán bevándorlásként jelentkezett.26 Az ország akkori népességének 5%-át kitevő bevándorolt csoport integrálódása a trianoni magyar társadalomba hosszú időt igénylő és feszültséggel teli folyamat volt.27 Ennek a tömegnek a megjelenése országos és helyi szinten is konfliktusokat generált, aminek — főleg helyben megnyilvánuló — következményei még ma is kevéssé feltártak.28 A világháborút követő vándormozgalom kapcsán több vizsgálat tárgyát képezte az Erdélyből érkező tisztviselők helyzete, szorosan öszszekapcsolódva a vagonlakók jelenségével. 1924-től a magyar kormány intézkedéseinek következtében megszűnt a menekültek további utánpótlása.29 Az 1920 áprilisában létrehozott Országos Menekültügyi Hivatal menekültek létszámát összegző, 350 000 főt30 feltüntető, 1924-ben közzétett jelentésével szemben mára már egyértelműen kijelenthető, hogy ennél jóval magasabbra tehető az elcsatolt területekről Magyarországra érkezők száma. A megadott számadatban ugyanis nem jelentek meg azok, akik az első világháború kitörésétől az Országos Menekültügyi Hivatal felállításáig érkeztek Magyarországra, valamint azok sem, 77
