Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATÁRMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA szoros maradt, ennek köszönhetően pedig nem is nagyon alakított ki házassági kapcsolathálót a környező településekkel a századfordulón, hanem a balmazújvárosi és tiszaháti hálózatok éltek tovább. Ujléta társadalmát illetően megállapítható, hogy nemcsak az 1920 után határon túlivá vált településekkel, hanem még a közvetlen környezetével sem volt szilárdan kiépült rokonsági kapcsolata. Ha Ujlétán ennyire meghatározók voltak a személyes kapcsolatok, akkor feltehetően ugyanez elmondható Nagyiéta és a többi szomszédos falu esetében is, azzal a különbséggel, hogy ezek már évszázadok óta meglévő kapcsolatrendszerrel kötődtek a környékbeli településekhez. A házassági anyakönyvi kivonatok feldolgozásából kapott eredmények segítségével képet alkothatunk arról, hogy a családi kapcsolatok alakulásába milyen mértékben szólt bele az új államhatár. A történeti szakirodalom a családi kapcsolatok perspektívájából az 1920-as határvonal negatív hatását hangsúlyozza. Véleményem szerint Nagyiétának és környezetének házassági hálózatrendszere ezt a képet valamelyest árnyalhatja, ugyanis ezen a határszakaszon az elcsatolt térségekhez fűződő exogám kapcsolatok (és benne a családi hálózatok) földrajzi közelségben valósultak meg, az államhatártól távolodva, a Partium belseje, majd Erdély felé haladva egyre ritkább hálózatok alakultak ki. A házassági kapcsolatokat tekintve Trianon hatásai tehát szűk térben érvényesültek, és alapvetően az államhatárral érintkező vagy annak közelében fekvő településekre korlátozódtak. A házassági hálózatokra ugyanis az általam vizsgált községekben az volt jellemző, hogy már a századforduló környékén is csak az 1920-as államhatárral érintkező falvakban (Bagamér, Kokad, Nagyiéta, Pocsaj) volt valamelyest szorosabb a kapcsolat a később elcsatolt településekkel, a nem közvetlenül a határ mellett fekvő Vértesen és Ujlétán már kevésbé. Vizsgálatomnak természetesen megvannak a maga korlátjai, hiszen az olyan határmenti térségre terjedt ki, amely településhálózatát tekintve községek láncolatából állt, s lehetséges, hogy egy más településhálózati jellemzőkkel, más foglalkozási összetételű társadalommal rendelkező határmenti szakaszon ettől eltérően alakultak a házassági kapcsolatok Trianon után. Ennek tudatában a határmentiségről a házassági hálózatok elemzése által kialakított konstrukció az értelmezési lehetőségeknek csak az egyik változatát alkotja. A vándormozgalom változása Nagyiéta községben 1920 után a házassági kapcsolatok tükrében A századforduló vándormozgalmával kapcsolatban eddig a Magyarországról való kivándorlás vizsgálata kapott nagyobb hangsúlyt a magyar történetírásban. Ez valószínűleg forrásproblémákkal is összefügg, hiszen a belső vándorlás 76
