Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR vezető kapcsolatok.21 A 2. táblázat jól mutatja, hogy a különböző települések között nem egyforma a házasságkötések aránya. Nagyiéta esetében a századforduló idején és az 1920-as években is a helyi társadalom számára létezett egy szűkebb környezet, amellyel intenzíven alakította ki exogám házassági kapcsolatait. Ezt a „magterületet” alapvetően a szomszédos, földrajzilag közel fekvő falvak (Vértes, Pocsaj, Bihardiószeg, Bagamér, Álmosd, Kokad, Monostorpályi) jelentették. A távolabb eső települések társadalmával általában csak egy-két rokoni kapcsolat alakult ki az évek során. Az 1920 után az államhatáron túlra került helységek döntő többsége is azok közé a települések közé tartozott, amelyekkel a vizsgált periódusokban csak alkalomszerűen, ritkán alakult ki rokoni hálózat. 21 Varga Gy.: Az anyakönyvek i. m. 53. 22 Ujléta Nagyiéta külterületéből, északi mezőgazdasági határrészéből vált ki. Ujléta közigazgatási határa folyamatosan bővült Nagyiéra határának kárára a 20. század első évtizedeiben. Hogy ez miért alakult így, arra több válasz is lehetséges. Az egyik, hogy a nagylétaiak ezt a határrészt nem művelték olyan intenzíven, mint a „feketeföldi dűlőket”, ráadásul ezen a homoktalajon feküdt a helyi nagybirtok is, amelynek tulajdonosával eddigi ismereteink szerint a nagylétai lakosoknak nem volt jó a viszonya. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az 1920-as földreform során a nagylétai nagybirtokból kiosztott földparcellákat az újlétai lakosok kapták meg, mert a nagylétaiak nem tartottak rá igényt. Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL HBML), IV. 409/b Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok. Bihar Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Gazdasági Albizottság iratai. 40. doboz. 32274/1927 sz. OFB-ítélet. 23 Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepesközség társadalom rajza az I. világháborúig. (Ujléta társadalma az egyházközségi forrásanyag alapján.) In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. Főszerk. Németh Péter. Nyíregyháza 1993. 156. 24 HAKTA 1899-1929. A személyes érintkezés, valamint a szervesen kialakult kapcsolatrendszer hatását a házassági kapcsolatok alakulására talán legjobban a Nagyiétától északra fekvő Ujléta közösség házassági hálózata reprezentálja. Ujléta viszonylag új településnek számított még a 20. század első harmadában, hiszen csak az 1860-as években vált önálló községgé.22 A 19. század második felében Balmazújvárosból23 és több, a térségtől távol lévő helységből érkeztek ide telepesek. Az újlétai házassági anyakönyvi kivonatok arról tanúskodnak, hogy a helyi lakosság a századfordulón még előszeretettel házasodott balmazújvárosi lakosokkal, és erős rokoni kapcsolatot tartott fent tiszaháti falvakkal is (Tiszaeszlár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszakenéz).24 Az ilyen típusú házassági kapcsolatokat általában az jellemezte, hogy a férj a Tiszahát vidékén született, a házasságkötés idején azonban már Ujlétán élt, tehát betelepült, míg a feleség helyben született és lakott. A Tiszahátról a házassági anyakönyvek tanúsága szerint folyamatos volt a bevándorlás a községbe. Lehetséges, hogy a közelben fekvő nagybirtok nyújtott munkát a betelepülőknek, jobb életkörülményeket kínálva nekik, mint az a környezet, ahonnan érkeztek. Emellett az is joggal feltételezhető, hogy Ujléta lakosságának kapcsolatrendszere a kirajzási területtel még évtizedekkel később is 75
