Századok – 2021
2021 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Ville Häkkinen: From Counterrevolution to Consolidation? Language of Nation-building in the Hungarian Parliamentary Debates, 1920–1928 (Papp István)
TÖRTÉNETI IRODALOM román történész tollából ismertetni az 1918 novemberében román igazgatás alá került keletmagyarországi területek törvényhozását és közigazgatását ellátó, Nagyszebenben működő Kormányzótanács működését. Sokat elmond, hogy ebben nem érdemi, de látható szerep jutott a román szociáldemokraták mellett a szászoknak is, míg a milliós magyar lakosság - rácáfolva a gyulafehérvári ígéretekre - képviseletet sem kapott, és figyelmet is csak annyiban, hogy minden ellenállását ígéretekkel vagy erővel leszerelni igyekeztek. Apáthy és Gyárfás már említett egykorú írása mellett a kolozsvári egyetem tanárának, Márki Sándornak a naplója és a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának, Janovics Jenőnek a visszaemlékezései az események mellett a kor atmoszféráját is közel hozzák az utókorhoz. A gyulafehérvári egyesülési határozatok teljes közlése és még inkább a Románia által 1919. december 9-én (csak erős nagyhatalmi nyomás hatására) aláírt kisebbségvédelmi szerződés igazolja, hogy a Romániához csatolt magyar (és más) nemzeti kisebbségeket a megvalósultnál jelentősen kedvezőbb bánásmód illette volna meg. A magyar békeküldöttség által 1920. január 14-én az erdélyi kérdés rendezéséről benyújtott VIII. számú jegyzék pedig minden tárgyilagos kívülálló számára is igazolja, hogy a magyar-román területi vitát méltányosan, minden jogos nemzeti igényt kielégítő módon is rendezhette volna a párizsi békekonferencia, amennyiben figyelembe veszi a magyar javaslatokat. Az értékes kötetet Kos Károly emlékezetes Kiáltó szó]K nak ma is érvényes programja zárja. Összességében, az erdélyi Iskola Alapítvány támogatásával megjelent kiadvány jól kiegészíti az évforduló kapcsán Magyarországon megjelent szakmunkákat. A munka tudományos használhatóságát ugyanakkor egy összefoglaló bibliográfia és egy index tovább növelhette volna. Jeszenszky Géza Ville Häkkinen FROM COUNTERREVOLUTION TO CONSOLIDATION? Language of Nation-building in the Hungarian Parliamentary Debates, 1920-1928 University of Jyväskylä, Jyväskylä 2019. TJé) oldal A Horthy-korszak politikai rendszere, illetve a magyar nemzeteszme, különösen annak 20. századi kulcsfogalmai alighanem a legnépszerűbb történettudományi kutatási témák közé sorolhatók. Éppen ezért egy olyan monográfia, amelyet írója a politikai nyelv és a parlamentarizmus-történet metszéspontjában (21.) álló munkaként határoz meg és az 1920 és 1928 közötti időszak fontos közéleti vitáit elemzi, nem csekély kihívás elé állítja a szerzőt. Hiszen a magyar történelem e negyedszázadának régóta kialakultak a szaktudományos és az emlékezetpolitikai elbeszélései, ezért óhatatlanul is viszonyulnia kell ezekhez mindenkinek, aki erről az időszakról átfogó igénnyel ír. A szerző, Ville Häkkinen a Jyväskylä-i Egyetem Néprajzi és Történeti Intézetének Hungarológiai Programjában védte meg értekezését, ahol számos magyar történész, irodalomtörténész szerzett doktori fokozatot, a hazánk iránt érdeklődő finn kollégák mellett. Mindezt azért is fontos külön hangsúlyozni, mivel a szerző a Horthy-korszakkal, ezen belül a bethleni konszolidációval kapcsolatos eltérő véleményeket elsősorban nem világnézeti különbségekkel, 673 SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM
