Századok – 2021
2021 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): Impériumváltás Erdélyben 1918–1920 (Jeszenszky Géza)
TÖRTÉNETI IRODALOM Összegzésképp elmondható, az olvasó Frank Tibor munkájának eredményeképp nagyon fontos és tartalmas, a tematikáját komplex módon feldolgozó kötetet vehet kézbe. A szöveg mondanivalóját erősítik a jól megválogatott fényképek is. A szerző olyan kiváló történelmi elemzést ad az olvasónak, amely egyúttal továbbgondolásra is ösztönöz, hiszen nemcsak információkat közöl, hanem történelemszemléletet is sugall. A könyv kimondatlanul is arra figyelmeztet: Magyarország számára nélkülözhetetlen a kedvező megítélés kiváltása a nemzetközi arénában, ezért erre mindig törekednie is kell. Egedy Gergely IMPÉRIUMVÁLTÁS ERDÉLYBEN 1918-1920 Szerk. Kovács Kiss Gyöngy Korunk-Komp-Press Kiadó, Kolozsvár 2020. 400 oldal Az 1918 végétől szétdarabolt Kárpát-medencei magyarság egységét a nyelv mellett a kultúra s benne az irodalom és a történetírás hivatott megőrizni. A magyar népesség bizonyos mértékű nyelvi és tudati szétfejlődését a kommunista korszakban a határok zártsága erősítette. A rendszerváltozás ezt a folyamatot visszafordította ugyan, de teljesen nem szüntette meg. Az internet, az elektronikus információáramlás elvben lehetővé teszi a magyar nemzet kulturális egységének teljes helyreállítását, de az újságok, folyóiratok és könyvek fizikailag ma mégis nehezebben jutnak el egymáshoz a szülőföldjüket el nem hagyva is nyolc országban élő magyar közösségekhez. Ezért fontos, hogy a Kárpát-medence különálló országaiban élő magyarok legalább értesüljenek egymás irodalmi alkotásairól. Mivel a történetírás egyetemes eredményei nem egyetlen közösségnek szólnak, az 1918 előtti magyar történelem pedig egységes, kiemelten indokolt az anyaországban élők számára ismertetni történelmünknek a szomszédos országokban fellelhető forrásait és azok feldolgozásait. Az anyaország után a legnagyobb magyar népességet őrző Erdélyben még a legsúlyosabb diktatúra idején is volt magyar társadalomtudomány, nevelkedtek magyar történészek, és noha a rendszerváltozás az erdélyi magyarság számára eddig nem hozta meg a joggal elvárt politikaijogi biztonságot és fellendülést, a kulturális élet szabadsága különösen jótékony hatással van a történetírásra, annak helyi műhelyeire. Ennek friss bizonyítéka a nagy hagyományú folyóirat, a Korunk főszerkesztőjének, Kovács Kiss Gyöngynek a válogatásában és szerkesztésében az impériumváltásról megjelentetett tanulmánygyűjtemény és forrásközlés a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján. A szerzők köre példás módon tág: a magyarországi, felföldi és erdélyi történészek mellett románok is szóhoz jutnak a kiadványban, mely így több nézőpontot is megjelenít. A célközönség - értelemszerűen - az erdélyi magyar társadalom. A munka tudományos színvonalát nemcsak a szerzők által felvonultatott szűk történész-szakma, de a rövid bevezetők és a jegyzetek is biztosítják. A tanulmányokból és a forrásokból (egy részük újraközlés) levonható néhány olyan megállapítás, amit a nagyközönségnek is ismernie és elfogadnia kellene. Például alátámasztást nyer, hogy a történelmi Magyarország felbomlása alapvetően nem a párizsi békekonferencián múlott, hanem a háborúból és annak elvesztéséből fakadt. Arról is olvashatunk, hogy a fronton és a hátországban átélt szenvedések, azok hiábavalósága idézte elő egyrészt a fosztogatásokban és más erőszakos rendbontásokban megnyilvánuló indulatokat, másrészt azt a letargiát, amely megbénította és honvédelemre képtelenné tette a magyar lakosságot. Ezt tetézte egy végzetes, ám az adott pillanatban egész Európát, a győzteseket és a veszteseket egyaránt elárasztó illúzió, SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM 670
